Csütörtök éjjel segélykérő hívás futott be az amerikai rendőrséghez: egy fegyveres férfi agyonlőtt valakit, túszokat ejtett, és azzal fenyegetőzik, hogy felgyújtja az egész házat. Ilyen – az Egyesült Államokban egyáltalán nem elképzelhetetlen – helyzetben nem csoda, hogy a hatóságok nagy erőkkel és mindenre készen vonultak ki a kansasi címre. A feltételezett tettes azonban egyszerűen ajtót nyitott, s meglepetésében a többszöri felszólítás ellenére sem emelte elég magasra a kezét. Ez végzetes hibának bizonyult: egy rendőr, attól tartva, hogy a gyanúsított a fegyveréért nyúl, egy lövést adott le. A kétgyermekes, 28 esztendős Andrew Finch belehalt sérülésébe.
Csakhogy kiderült, sem gyilkosság, sem túszejtés, sem fenyegetőzés nem történt, de még fegyver sem volt az agyonlőtt férfinál. Andrew Finch úgynevezett swatting áldozata lett. A swatting az amerikai rendvédelem különleges egységének, a SWAT-nek a nevéből származik, és egy olyan „ugratást” jelent, amelynek során egy hamis segélyhívással ráhívják valakire a rendőrséget. A veszélyes „tréfa” főleg a videojátékosok körében népszerű: mivel gyakran magukat is kamerázva, élőben közvetítve játszanak, vagy mikrofonnal beszélgetnek egymással, a jelenetnek így az egész világ vagy a játékosközösség is a tanúja lehet. Sőt később ezek akár a YouTube-on terjedhetnek tovább:
A rendőrség a hamis bejelentéssel kapcsolatban őrizetbe vett egy 25 éves fiatalembert. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy az áldozat nem volt tagja semmilyen játékosközösségnek. Az is előfordulhatott persze, hogy az egyik játékos szándékosan hamis lakcímet adott meg a társának, így annak „ugratása” is rossz helyre irányult. A helyi médiának nyilatkozó család mindenesetre ugyanolyan hibásnak tartja a bejelentőt és a rendőrséget is. A halálos lövést leadó egyenruhás egyébként több mint hét éve szolgál, a vizsgálat idejére fizetett szabadságra küldték.
A „swattingről” régóta vita zajlik az Egyesült Államokban. A rendőrség többször figyelmeztetett már arra, hogy mennyire rosszul elsülhet egy „ugratás”, és az a fenti videóból is látható, hogy a gépfegyverrel felszerelt különleges egységek egyáltalán nem tréfálnak, hiszen nem tudhatják, hogy valójában nem éles helyzetben vannak. Korábban is előfordultak már balesetek, a The New York Times felidézi például, hogy 2015-ben a hatóságok gumilövedéke tört csontokat, máskor a rendőrre lőttek rá, mert azt hitték, betörő. Kérdés az is, milyen büntetést szabjanak ki a hamis bejelentőkre. Hiszen nyilván nemcsak a rendőrség erőforrásait vesztegetik, de egyben életeket is veszélybe sodornak. Volt már, akit egyéves börtönbüntetésre ítéltek emiatt, egy halálosan végződő „swatting” esetében azonban nyilván komolyabb szankcióra számíthat az elkövető. Problémát jelenthet az is, hogy a bejelentő még csak nem is feltétlenül az Egyesült Államokból származik, segélyhívást akár a világ másik végéről is leadhatnak. A jelenség ellen próbál fellépni a játékosközösség is, talán a tragédia ébresztőt fúj majd, mennyire veszélyes ilyen tréfát űzni.
