Japán uralkodójának lenni általában életfogytig tartó feladat. Azonban pénteken Akihito japán császár bejelentette, hogy 2019. április 30-án lemond a trónról. Ezzel véget ér majd az úgynevezett Heiszei-korszak. A lépés egyáltalán nem volt váratlan, 2016 augusztusában Akihito a televízióban beszélt arról, hogy attól tart, egészségi állapota nem teszi lehetővé, hogy ellássa kötelességeit. Márpedig ha a japán uralkodó beszédet intéz népéhez, akkor lehet tudni, hogy valami nagy dolog készülődik. 1945 óta ez volt a harmadik ilyen alkalom: ezt megelőzően a fukusimai nukleáris katasztrófa után állt a kamerák elé 2011-ben, előtte pedig még Akihito apja, Hirohito jelentette be a rádióban, hogy elvesztették a II. világháborút.
Akihito szavait tehát már tavaly úgy értelmezték, mint az első lépéseket a lemondáshoz vezető úton. Idén júniusban aztán a tokiói parlament is megszavazta a törvényt, amely a jogi hátteret is megteremtette, alapvetően ugyanis nem lett volna lehetősége visszavonulni. Nem ez az első eset egyébként Japán történetében, hogy a császár lemond, de legutóbb 1817-ben történt ilyen, akkor Kokaku császár adta át az uralmat fiának.
A nemzetközi média beszámolói szerint a lemondás hírét a japánok szomorúsággal, ám megértéssel fogadták. A korábbi közvélemény-kutatások is mind azt támasztották alá, hogy a japánok túlnyomó többsége támogatta, hogy egy császár visszavonulhasson. Márpedig a 83 esztendős Akihitóról köztudott, hogy súlyos egészségi problémákkal küzd: szívműtéten is átesett, és prosztatarák ellen is kezelték.
Az 1989. január hetedike óta uralkodó Akihito fiának, az 57 éves Naruhito hercegnek adja át a trónt. Japán alkotmányos monarchia, a császár mára főként reprezentatív és vallási feladatokat lát el – a II. világháború után Hirohito visszavonta, hogy uralma isteni eredetű lenne –, de nagy tiszteletnek örvend, és az ország egységének szimbóluma. Úgy tartják, a japán a világ legrégebb óta működő örökletes monarchiája: Akihito császár egyenes ágon a 125. leszármazottja Japán megalapítójának, az i.e. 660-tól uralkodó Dzsimmu császárnak.
Persze az évezredes múltra visszatekintő családot is elérték már a modern kor kihívásai. Éppen Akihito volt az, aki megtörve a tradíciókat, a japán történelemben először vett feleségül közrendűt: Micsiko császárnét állítólag egy teniszpályán ismerte meg. Példáját már követte legidősebb fia, a trónörökös is, aki ugyancsak egy – ráadásul főként Amerikában nevelkedett – közrendűt vett el. Maszako hercegnő ugyanakkor a pletykák szerint nehezen viseli a címmel járó nyomást és figyelmet, sokat betegeskedik, ritkán mutatkozik a nyilvánosság előtt. Az uralkodói család más tagjai sem ragaszkodnak a címhez: idén nagy port vert fel, hogy a császár egyik unokája, Mako hercegnő bejelentette, annak ellenére is feleségül megy közrendű szerelméhez, hogy ezzel elveszíti rangját. A CNN szerint már felmerült, hogy változtatni kellene a szigorú japán szabályokon, az örökösök között ugyanis kevés a férfi. Az utódlás egyelőre nem forog kockán, mert Naruhitónak ugyan csak egy leánygyermeke van, testvérének, Akisino hercegnek azonban 2006-ban fia született.
A herceg volt egyébként az, aki idén nyáron lányával Magyarországon járt, és egy mangalicatelepet is megtekintett. Akihito pedig az első japán császár volt, aki hazánkba látogatott 2002-ben. Ugyancsak első japán uralkodóként 1992-ben Kínába is történelmi utazást tett, ahol sajnálatát fejezte ki azért, amit Japán a II. világháborúban és azt megelőzően cselekedett, de bocsánatot nem kért. Élete feladatának tekintette viszont a szembenézést a háborúval és apja örökségével, és hogy közelebb hozza a néphez az uralkodócsaládot.
