Claudio Bonadio bíró egyben elrendelte Hector Timmermann volt külügyminiszter és több más magas rangú vezető őrizetbe vételét is.
A volt államfő (2007–2015) ellen „hazaárulás” címén folyik eljárás, amiért megállapodott Teheránnal, hogy az AMIA zsidó központ elleni merénylet megrendelésével vádolt magas rangú iráni tisztviselőket az argentin bírák Teheránban hallgassák ki, miután ezt Buenos Airesben nem tudták megtenni.
A vád Alberto Nisman ügyész 2015 januárjában írt jelentésén alapszik, akit négy nappal később holtan találtak meg, golyóval a fejében.
Kirchnert októberben megválasztották szenátornak, december 10-én kell hivatalba lépnie. A letartóztatási parancs érvényesítéséhez előbb a törvényhozásnak fel kell függeszteni a mentelmi jogát. Ehhez a szenátus kétharmados többségére van szükség, amelynek rendkívüli ülését Mauricio Macri elnöknek kell összehívnia.
Argentína történelmének legsúlyosabb merényletében 1994. július 18-án felrobbantották az argentínai zsidó szervezetek, közöttük az AMIA kulturális központ Buenos Aires-i székházát. A támadásban 85 ember halt meg és több százan sebesültek meg.
A merénylet elkövetését máig sem vállalta senki magára, nem is tisztázták, de Izrael és a vizsgálattal megbízott argentin bírák Iránt vádolják.
Iránnal 2012-ben kötötték meg a paktumot, és az ellenzék véleménye ellenében az argentin parlament is jóváhagyta. Az iráni parlament azonban nem fogadta el, és így nem is lépett életbe.
Cristina Kirchner, akit Bonado bíró októberben hallgatott ki, „nagy bírósági botrányt” emlegetett. „Az üldöztetés célja, hogy megfélemlítsék az ellenzék tagjait” – mondta.
A nyomozás akadályoztatása ügyében indított eljárását 2014-ben lezárták, majd 2017 elején újraindították. Az üggyel megbízott ügyész, Gerardo Pollicita azzal indokolta az eljárás újraindítását, hogy „bűnös tervet dolgoztak ki és valósítottak meg az iráni gyanúsítottak büntetlenségének biztosítására”.
Cristina Kirchner ellen hűtlen kezelés és pénzmosás címén több más eljárás is folyamatban van.
