Ha valaki komolyan veszi a visegrádi együttműködést, a Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország közötti gazdasági térben rejlő lehetőségeket, az nem más, mint a ma cseh kormányfővé avanzsált befektető, Andrej Babis.
A milliárdos üzletembert főként Csehország legnagyobb földesuraként ismerik, a nevével egybeforrt Agrofert vállalatbirodalom a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a petrolkémia és más ipari ágazatokban is megkerülhetetlen térségi főszereplő. Érdekeltségei jócskán túlnyúlnak a cseh határokon, az Agrofert egyik leányvállalata épp októberben vette meg a Borsodchemtől az egyik, lengyel tulajdonban álló – egyébként súlyosan veszteséges – cégét. A pozsonyi születésű Babis már évek óta mesterien szövi visegrádi hálóját, befektetési alapja, a Hartenberg Holding (HH) három éve többségi tulajdont szerzett a szlovák Pleuran nevű biotechnológiai és az Imunoglukan nevű gyógyszercégekben. Sőt, nemcsak földrajzi értelemben, hanem politikai dimenzióban is igyekszik jól beágyazni üzleti érdekeltségeit. A HH-t azzal a Jozef Janovval alapította, aki a Penta szlovák vállalatbirodalom vezető tisztségviselője volt tíz éven át, annak a cégnek dolgozott, amelynek neve mára az állami korrupció szinonimájává vált.
Az 1993-ban négy alkalmazottal induló Agrofert-birodalom ma így néz ki:
Babis magyarországi érdekeltségei jóval tovább mutatnak a Borsodchemen. Ha ma valaki a Ceres sütőipari vállalat győri kenyérüzemének termékét vette, végső soron az Agrofertet gazdagította. Ha egy magyar dízel gépkocsiba AdBlue adalékanyagot kell cserélni, van rá esély, hogy azt az egyik petrolkémiai profilú Agrofert-leánycégtől kapjuk meg. A HVG számításai szerint százötvenmilliárd forintot is termelhetnek azok a főként mezőgazdasági profilú cégei, amelyek többek között Győrhöz, Komáromhoz, Bábolnához és Devecserhez kötik őt. Az Agrofert közvetlenül vegyipari profilú magyar vállalatának sokszínűségében itt lehet elmélyedni.
Bár nem ugyanabban a ligában játszanak, csupán érdekesség, hogy a magyar olajipari óriás, a Mol és az Agrofert 2003-ban már találkozhatott egymással, igaz, egymás vetélytársaiként, méghozzá egy cseh petrolkémiai cég privatizációs tenderén. Akkor az Unipetrol volt eladó, végül a lengyel PKN Orlen lett a befutó.
Persze az idén májusig pénzügyminiszteri tisztséget vállaló Babis lemondott cége vezetéséről politikai karrierje miatt, mégis – egy tavaly módosított összeférhetetlenségi törvény alapján – folyamatosan támadták amiatt, hogy nem különíti el üzletemberi és politikusi megbízatását. A lex Babis néven emlegetett, bevallottan ellenében hozott szabályozás értelmében ugyanis nem lehetnek médiatulajdonosok a cseh kormány tagjai, a tulajdonukban lévő cégek pedig nem kaphatnak állami támogatást, nem vehetnek részt a közszféra által kiírt pályázatokon. Az összeférhetetlenséget azóta megszüntette, pénze februártól úgynevezett megbízotti alapokban dolgozik tovább.
