Magyarország nem jelentette be, hogy követni fogja Donald Trumpot, azaz nem ismeri el Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, és nem költözteti át nagykövetségét Tel-Avivból, illetve továbbra is elkötelezett a kétállami megoldás mellett – tudta meg lapunk Marie Antoinette Sedin palesztin nagykövet asszonytól, aki a Külgazdasági és Külügyminisztériumban egyeztetett az ügyben. Pedig nagyon csöndben volt az utóbbi napokban a Külgazdasági és Külügyminisztérium, lapunk és más orgánumok megkeresésére sem voltak hajlandóak értékelni az amerikai elnök lépését, ahogy arra sem válaszoltak, Magyarország tervez-e hasonló lépéseket. Csütörtökön aztán a The Times of Israel című újság úgy értesült, Izrael arra számít, hogy hazánk is követi az Egyesült Államokat, miután blokkoltunk egy közös uniós nyilatkozatot, amely ellenezte volna Donald Trump döntését. A blokkolás tényét megerősítette lapunknak Marie Antoinette Sedin is, aki erre azt a magyarázatot kapta, hogy
a magyar álláspont az volt, hogy ne közös uniós állásfoglalást fogadjanak el, hanem minden tagállam külön-külön nyilatkozzon a kérdésben.
Kerestük a budapesti izraeli nagykövetséget is, hogy valóban számítanak-e rá, hogy Magyarország Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosaként, egyértelmű választ azonban nem kaptunk. A követség azt írta: „Régóta fennálló elvárás és meggyőződés minden izraeli és a világ zsidósága számára, hogy Jeruzsálem Izrael fővárosa és a zsidó nép szíve. Ezért érthető, miért üdvözöljük Trump elnök szerdai bejelentését. Ebben a szellemben örömmel fogadunk minden olyan kijelentést, amely tükrözi azt a tiszta valóságot, hogy Jeruzsálem Izrael Állam fővárosa. A magyar hatóságokkal folytatott folyamatos egyeztetések során ez az álláspont nem új. Izrael nagyra értékeli, hogy Magyarország folyamatosan támogatja Izraelt a nemzetközi fórumokon, beleértve az EU-n belül nyújtott támogatást is. Hisszük, hogy mindkét ország hasonlóan vélekedik a nemzetközi közösség előtt álló kihívásokról.”
Információink szerint a Szijjártó Péter vezette minisztérium hallgatása szándékos, ugyanis nem akarnak hivatalosan állást foglalni, egyelőre elhatárolódnak az ügytől.
Ezek alapján az uniós nyilatkozat döntése inkább Donald Trumpnak, mint Izraelnek szólt. Ezt támasztja alá az is, hogy november végén, az ENSZ-ben még részben Izraelt elítélő határozatokat szavaztunk meg, köztük a kelet-jeruzsálemi illegális telepeket érintőt is.
Pedig Magyarország és Izrael kapcsolatai az utóbbi időben sokat javultak, aminek a csúcspontja volt Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő nyári látogatása. Mint akkor is megírtuk, Izrael esetében a diplomáciát nagyban meghatározza a palesztinkérdés. Ebben a tekintetben a magyar kormány politikájában mintha tapasztalható lenne egy lassú eltolódás Izrael támogatásának irányába. Igaz, Budapest véleménye az ügyben nem döntő, de a zsidók és palesztinok számára minden, akár a legkisebb állam támogatásának elnyerése győztes csatával ér fel. Márpedig Magyarország része az Európai Uniónak, és ugyanúgy egy szavazattal bír az ENSZ-ben, mint a másfél milliárd lakosú Kína, és jelenleg az egyik tagja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának, mely gyakorta fogalmaz meg Izraelt bíráló határozatokat.
Legutóbb 2012-ben, mikor az ENSZ közgyűlése arról szavazott, hogy Palesztina kapjon-e a Vatikánéhoz hasonló nem tag megfigyelői státust, Magyarország még tartózkodott. Martonyi János akkori külügyminiszter azzal magyarázta a döntést, hogy „a kormány a két független államhoz vezető megoldás híve a közel-keleti rendezésben, és úgy véli, hogy nem ez a célszerű és hatékony módja a békefolyamat előmozdításának”. 2015-ben a külügyi tárca, immár Szijjártó Péterrel az élén, viszont már nyíltan szembement az Európai Unió azon döntésével, hogy a palesztin területekről származó termékeket úgy kell címkézni, hogy kiderüljön a pontos származási helyük. Igaz, az indokok akkor is hasonlók voltak, a külgazdasági és külügyminiszter azt rótta fel a szimbolikus, de éppen ezért fontos uniós határozatnak, hogy nem segíti elő a békét. Idén májusban izraeli látogatásakor Szijjártó már egészen nyíltan a zsidó állam mögé állt, és úgy nyilatkozott, „sokszor érzi úgy, hogy az ENSZ-ben és az EU-ban is vannak elfogult álláspontok Izraellel szemben”.
