A Reuters hírügynökség értékelése szerint a tárcavezető bejelentésével eltávolodni látszik az eddigi amerikai politikától, amely a párbeszéd előfeltételeként megkövetelte, hogy a phenjani rezsim feladja nukleáris és rakétaprogramját – írja az MTI.
Miközben Tillerson ismételten megerősítette Washington álláspontját, miszerint az Egyesült Államok elfogadhatatlannak tartja, hogy Észak-Korea atomfegyverekkel rendelkezzék, leszögezte: „Készen állunk a párbeszédre, amikor ők is készen lesznek.” Ugyanakkor ehhez Phenjannak is úgy kell tárgyalóasztalhoz ülnie, hogy kész legyen az irányváltásra nukleáris és rakétaprogramjával kapcsolatban – tette hozzá.
„Egyszerűen csak üljünk össze” – mondta Tillerson, felvetve egy új diplomáciai kezdeményezést a Koreai-félszigeten kialakult feszültségek enyhítésére. „Beszélhetünk az időjárásról is, ha akarják. Szót ejthetünk arról is, hogy a tárgyalóasztal kerek legyen vagy négyszögletű. Aztán nekiállhatunk egy útiterv kidolgozásához, hogy hová szeretnénk eljutni” – mondta Tillerson, jelezve, hogy a kezdeti kapcsolatfelvételek alkalmával lefektetnék a későbbi hivatalos tárgyalások alapelveit.
Egyelőre nem világos, hogy Tillerson, akinek befolyása látszólag megrendült az amerikai kormányzatban, rendelkezik-e Donald Trump támogatásával egy ilyen jellegű diplomáciai kezdeményezéshez. Tillerson azt állította, az amerikai elnök támogatja álláspontját, ugyanakkor Sarah Sanders fehér házi szóvivő időközben közölte: Trump Észak-Koreával kapcsolatos álláspontja mit sem változott. „Észak-Korea nemcsak Japánnal, Kínával és Dél-Koreával, de az egész világgal szemben is nem biztonságos módon viselkedik” – fogalmazott Sanders, aki szerint a kommunista rezsim cselekedetei legfőképpen saját magára nézve károsak.
Ugyanakkor Kim Dzsongun kedden „nagy történelmi győzelemnek” nevezte országa legutóbbi ballisztikusrakéta-kísérletét, s megfogadta, Észak-Koreát a legerősebb nukleáris és katonai hatalommá teszi – közölte az észak-koreai KCNA hírügynökség.
„(Kim) ünnepélyesen bejelentette, hogy pártunk és népünk nagy történelmi győzelme az ország nukleáris erőit gyarapító új stratégiai fegyverrendszerek, az atom- és hidrogénbombák, valamint a Hvaszong–15 interkontinentális ballisztikus rakéták kifejlesztése, amit csak halállal dacoló küzdelemmel, nagy áron voltak képesek elérni” – jelentette a KCNA.
Kim, aki egy kétnapos nemzetbiztonsági konferencián beszélt, hosszú távú célkitűzésként, stratégiai feladatként nevezte meg az észak-koreai hadiipar korszerűsítését, önellátóvá tételét, hogy az megfeleljen a 21. század követelményeinek.
November végén Rex Tillerson Pekingben nyilvánosan elismerte, hogy Washington több csatornán közvetlen kapcsolatban áll Phenjannal, Trump viszont a Twitteren közzétett üzenetében akkor azt javasolta a Kínában tárgyaló külügyminiszterének, hogy ne vesztegesse idejét diplomáciai tárgyalásokra Észak-Koreával.
Észak-Korea is világossá tette, hogy nem érdekelt a tárgyalásokban Washingtonnal, míg nem fejleszt ki olyan, nukleáris robbanófej hordozására képes ballisztikus rakétát, amellyel elérheti az Egyesült Államokat. Szakértők szerint az észak-koreai vezetés még nem rendelkezik ilyen eszközzel, mindemellett a phenjani rezsim – állítása szerint – sikeres kísérletet hajtott végre november végén a Hvaszong–15 típusú, új fejlesztésű rakétájával, amely képes elérni az Egyesült Államok egész területét.
Tillerson szerint az Egyesült Államok az Észak-Korea elleni nemzetközi szankciók végrehajtásának szigorításán van, különös tekintettel a Kína által foganatosítható további büntetőintézkedésekre. Mint mondta, az amerikai hadsereg minden eshetőségre, bármely észak-koreai fenyegetéssel szemben felkészült. A miniszter kiemelte, Washington arról is egyeztetett Pekinggel, miként lehetne biztosítani az észak-koreai atomfegyvereket egy válsághelyzetben. Washington egyben biztosította a kínai vezetést, hogy amennyiben szükségessé válna és amerikai csapatok kelnének át észak-koreai területre, később ki is vonulnának onnan – tette hozzá Tillerson, hangsúlyozva, az Egyesült Államok a válság békés, tárgyalásos rendezését részesíti előnyben.
Eközben Jeffrey Feltman, az ENSZ politikai ügyekért felelős főtitkárhelyettese közölte: magas rangú észak-koreai tisztségviselők nem kötelezték el magukat a Koreai-félszigeten kialakult feszültségek enyhítését szolgáló tárgyalások mellett a múlt heti phenjani látogatása alatt. Feltman mindemellett reményét fejezte ki, hogy nyitva maradt a lehetőség a tárgyalásos rendezés előtt.
Az ENSZ-főtitkár helyettese a világszervezet Biztonsági Tanácsának zárt ajtók mögötti ülését követően beszélt a sajtó képviselőivel.
Jeffrey Feltman a világszervezet 2010 óta legmagasabb rangú tisztségviselője, aki az elszigetelődött kommunista országba utazott. A diplomata mások mellett tárgyalt Ri Jong Ho észak-koreai külügyminiszterrel. Úgy fogalmazott, ez volt az eddigi legfontosabb diplomáciai küldetése.
„Idő kell nekik, hogy feldolgozzák és fontolóra vegyék, miként válaszoljanak üzenetünkre” – mondta Feltman, aki szerint Ri Jong Ho egyeztetéseikről tájékoztatja Kim Dzsongun észak-koreai vezetőt is.
Feltman kiemelte: felkérte a phenjani rezsim tisztségviselőit, hogy jelezzék készek-e arra, hogy esetleges „tárgyalásokról tárgyaljanak” vagy technikai kommunikációs csatornákat nyissanak, például forródrótot a hadseregek között a feszültségek enyhítésére, a szándékok jelzésére, a félreértések elkerülése végett, illetve hogy elejét vegyék bárminemű válságnak.
„Komolyan fontolóra vették érveinket ( ), ugyanakkor egyelőre nem kötelezték el magukat semmire sem” – emelte ki a diplomata. Hozzátette: „Abban egyetértettek, hogy a háború elkerülése fontos ( ) az, hogy miként érhetjük ezt el, volt a témája több mint 15 órás beszélgetéseinknek”. Feltman hangsúlyozta, az ENSZ közvetítő szerepet játszhat, s mint mondta, Észak-Korea beleegyezett, hogy folytatni fogja a párbeszédet.
Mint megírtuk, miközben észak-koreai vagy éppen amerikai részről gyakorlatilag hetente dobálóznak azzal, hogy egy újabb háború elkerülhetetlen a Koreai-félszigeten, és múlt csütörtökre virradóra Phenjan bejelentette, hogy a fegyveres konfliktus már nem, csak a kezdete kérdéses, valójában épkézláb indok egyik fél részéről sincsen kirobbantani egy vélhetően évekig dúló harcot. Ha ugyanis sorra vesszük egy lehetséges konfliktus következményeit, jól látható, hogy a szóba jöhető előnyöket – már ha vannak ilyenek – alaposan túlszárnyalják a katasztrofális szintű hátrányok.
