A Bundestag heves vitában döntött a német–francia barátsági szerződésről

A hosszabbítást ellenzők a V4-ek elképzeléseit hozták föl az EU jövőjének német-francia forgatókönyvével szemben.

A Bundestagban rendezett vitán a CSU részéről Alexander Dobrindt, a bajor regionális párt képviselőinek vezetője azt mondta, hogy az AfD állításaival szemben „a szülőföldek és régiók békés Európájáért küzdünk”, az AfD viszont a „tuskó nacionalizmus” mellett áll ki, ami ellentétes mindazzal, amit Charles de Gaulle és a szerződést német részről aláíró kancellár, Konrad Adenauer.

Mint mondta, a szerződés megerősítése annak az eddig is kiemelkedően sikere együttműködésének az elmélyítéséről szól, amelynek eredményei közé tartozik az Airbus légi-, és hadiipari konszern.

Az újabb közös tervek azt is szolgálják, hogy Németország és Franciaország megfeleljen a digitális kor kihívásának. Ezért alakítanak ki a németországi Saarbrücken és a franciaországi Metz közötti térségben járműipari tesztpályát az autonóm vezetésű járművek és a hálózatba kapcsolt járművek közlekedésének vizsgálatára, és ezért hoznak létre német-francia kutatóintézetet, amely a mesterséges intelligenciával foglalkozik – fejtette ki a CSU-s politikus.

A határozat többi támogatói is az együttműködés konkrét eredményekre vezető továbbfejlesztését, és a német-francia barátság európai jelentőségét emelte ki. Így például a CDU részéről Volker Kauder frakcióvezető aláhúzta, hogy az Európai Unió több a német-francia együttműködésnél, „de ha nem működik a német-francia-tengely, Európa sem halad előre”. Hozzátette, hogy Európának „csak a nacionalizmus nélkül lehet jó jövője”.

Az SPD vezérszónoka, Andre Nahles pedig kiemelte, hogy a francia határ térségében fekvő Rajna-vidék-Pfalz tartományban 2020-ra eléri a 200-at a kétnyelvű, a németet és a franciát egyformán használó óvodák száma, a határrégióban dolgozó német és francia állampolgárok pedig már most igénybe vehetik a másik országban működő munkaügyi hivatalok szolgáltatásait.

A német és a francia kormányt egy sor intézkedésre felszólító parlamenti határozatban a többi között az áll, hogy létre kell hozni egy közös t gazdasági térséget, amelyben összehangolt szabályok érvényesülnek egyebek mellett a vállalati jog és adózás területén, és ki kell alakítani olyan két tannyelvű középiskolákat, amelyek Németországban és Franciaországban is elismert érettségit adnak.

A német-francia barátsági szerződést 1963. január 22-én írta alá Konrad Adenauer és Charles de Gaulle a párizsi Elysée-palotában. A megállapodás révén a kormányzati szinttől az iskolákig sűrű német-francia kapcsolathálózat szövődött. Az ifjúsági csereprogramokban például eddig mintegy 8 millióan vettek részt, és több mint 2200 testvérvárosi kapcsolat alakult ki.