Csekő Balázs újságíró több mint tíz éve él Bécsben. Írt már cikkeket a The Telegraphnak, a Wiener Zeitungnak, a BBC-nek és a Der Standardnak is a Magyarországon folyó eseményekről. Ezért arról kérdeztük, hogyan látja a magyarok megítélését a kintiek szemüvegén keresztül. A kezdetekre úgy tekintett vissza, hogy 2005-ben, amikor kiköltözött, a külföldiek munkavállalásával kapcsolatos szabályozása miatt még érzékelte, hogy nem egy „hétköznapi” munkavállaló Ausztriában, hiszen ekkor még munkavállalási engedélyre volt szükség. Négyszer utasították el a kérelmét. De a hétköznapokban soha semmiféle diszkriminációt nem érzett amiatt, hogy magyarként próbált szerencsét tőlünk nyugatabbra.
Mesélt arról is, hogy az ott dolgozó magyarokat kedvesen, szeretettel fogadják az osztrákok. Mint mondta, az emberek többsége elfogadja Magyarországot úgy, ahogy van, mi vagyunk az egyik legnépszerűbb szomszédos ország. Bár furcsának tartotta, hogy annak ellenére, milyen közel vagyunk egymáshoz, viszonylag kevés magyar terméket látni a polcokon. – Persze az már egy másik kérdés, ha a politikáról van szó. A bevándorláspolitikával kapcsolatos cikkek – attól függően, melyik lapot olvassa az ember – semmiképpen nem mutatták túl jó színben az országot – fűzte hozzá Csekő.
És hogy mivel kerültünk a címlapokra? Az újságíró szerint a magyar kormány döntéseivel kapcsolatos – többségükben negatív, kritikus hangvételű – cikkek nagy port vertek fel az utóbbi időben nyugati szomszédainknál. Az osztrák cikkek alatti kommenteket olvasva megállapítható, hogy akik tájékozottak, és tisztában vannak azzal, mi történt Magyarországon az elmúlt három-négy évben, nem igazán értenek egyet a mostani kormány politikájával. Ha viszont kizárólag a bevándorlás kérdését tekintjük, akkor egyre szélesebben skálázható az átlagpolgárok véleménye, mert az utóbbi időszakban sokat változott az emberek nézőpontja. Csekő elmondása alapján egyre többen nem értenek egyet azzal, ahogyan az osztrák kormány az elmúlt másfél évben kezelte ezt a helyzetet, emiatt a magyar kormány lépései egyre szimpatikusabbak lettek egy bizonyos réteg szemében. Kiemelte: a 2015-ös menekülthullám során azt tapasztalta, az osztrákok nagy része nagyon segítőkészen és befogadóan állt a más országokból érkezőkhöz, most viszont sokan mondják azt, hogy „kell húzni egy határt”, egyre többen gondolják úgy, hogy nem lehet korlátlanul befogadni az idegeneket.
A magyar politikusok ismertségéről azt mondta, ha megállítanánk valakit az utcán, Orbán Viktoron kívül biztosan nem tudnának mást megnevezni. – Az átlagpolgár, ahhoz hasonlóan, ahogyan Magyarországon is tapasztaltam, nem igazán olvas ilyen témákban. Főként akik inkább a bulvárt részesítik előnyben – festette le az osztrák médiahelyzetet, hozzátéve, hogy Orbán Viktort a határon túl főként a menekültpolitikája tette ismertté. – Ha a Szabadságpárt támogatóival beszélünk, akkor biztosan azt mondanák, hogy igen, Orbán „vagány politikus”, mert szembe mert szállni Angela Merkellel és a világgal, megmutatta, hogyan kell „helyesen” kezelni ezt a kérdést. De a többség azért nem biztos, hogy ezt mondaná a határokon épülő kerítésekre – folytatta Csekő.
Az utóbbi időszakban az osztrák lapok a Jobbik néppártosodásáról is cikkeztek. Ám Csekő Balázs szerint sok időnek kell még eltelnie ahhoz, hogy az emberek fejében is változzon a kép, még ha a párt vezetése valóban el is kötelezte magát ebbe az irányba. – Ha egy évtizeden át radikális irányt képvisel egy párt, azt nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni az emberekben. Ez mindenképpen hosszú időt vesz igénybe. Éveket. De bármi megtörténhet – összegzett.
