A szervezet 2016-ban kötött békemegállapodást a bogotái kormánnyal. A párt a FARC rövidítést megtartotta ugyan, de már Alternatív Forradalmi Közösségi Erőnek hívják.
„Elszánt vagyok, hogy az élére álljak annak a kormánynak, amely beindítja egy új Kolumbia megszületését” – hangoztatta hívei előtt Bogotá egyik munkásnegyedében a mozgalmi nevén csak Timochenkóként ismert Rodrigo Londono egykori gerillavezér.
A párt ingyenes felsőoktatást ígér, valamint azt, hogy jobbá teszi az egészségügyi ellátást, amit a gazdagokkal fizettet majd meg. Emellett azt ígéri, utakat épít, bővíti az elektromos hálózatot, és több pénz jut majd tudományos kutatásra is.
Az elnökválasztás mellett a FARC a törvényhozási választáson is indul. Hetvennégy jelöltet állít, és abban bízik, hogy sikerül tíznél több képviselői helyet megszereznie. A 2016-os békemegállapodás ugyanis legalább annyit garantál neki 2026-ig.
A kolumbiaiak közül sokan továbbra is haraggal tekintenek a FARC-ra, amely évtizedeken át úgy működött, mint egy maffia- és egy terrorszervezet keveréke; tagjai pokolgépes merényleteket hajtottak végre, embereket raboltak el; kábítószer-kereskedelemből finanszírozták magukat. Sokan úgy gondolják, a FARC tagjainak a börtönben a helyük, nem a parlamentben. A legutóbbi felmérések szerint a párt támogatottsága nem igazán magas – írja az MTI.
A FARC-kal a kormány 2016 novemberében kötött békét, pontot téve az ötven évig tartó, több mint 260 ezer halálos áldozatot követelő konfliktus végére.
A békemegállapodás betartását és a gerillák leszerelését egy ENSZ-misszió felügyelte, és augusztus végére megsemmisítette a FARC által beszolgáltatott összes fegyvert.
A békeegyezményért tett erőfeszítéseiért Juan Manuel Santos kolumbiai elnököt 2016-ban Nobel-békedíjjal tüntették ki.
