Jó eséllyel Milos Zeman jelenlegi államfő nyeri a cseh elnökválasztás első fordulóját. Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint a fő kérdés az lesz, hogy eléri-e a szükséges 50 százalékot, mellyel megtarthatja posztját – mondta a szakértő szombat reggel az M1-en. A január 12–13-i cseh elnökválasztáson kilenc jelölt verseng, akik ötvenezer aláírás jelezte társadalmi támogatottságukat. Kovács István úgy látja, közülük három számíthat 10 százalék feletti szavazatarányra.
További kérdés, hogy a jelenleg esélytelenebbnek tartott jelöltek valójában mennyi szavazatot képesek begyűjteni, illetve milyen arányban szavaznak majd vidéken. Ez utóbbi azért lehet döntő, mert a fővárosban ugyan sokan voksolnak, de Zeman támogatottsága vidéken magasabb.
Amennyiben az első forduló nem lesz eredményes, azaz senki sem éri el a szavazatok több mint ötven százalékát, akkor második forduló következik január 26–27-én, ahol már csak két legtöbb szavazatot begyűjtött jelölt mérkőzik meg. Becslések szerint az első forduló első napján, pénteken a választási részvétel átlagban 40-45 százalékos volt. Várható, hogy mindkét napon 60 százalék körül alakul, ami megfelelne a 2013-ban lezajlott első közvetlen államfőválasztás első körében való 61 százalékos részvételnek. Az első napi voksolást egy incidens zavarta meg, amikor az ukrán Femen nőjogi mozgalom egyik tagja a választási helyiségben megpróbálta megtámadni Milos Zeman államfőt, akinek nem történt semmi baja.
A közvélemény-kutató intézetek és a prágai sajtó gyakorlatilag biztosra veszik, hogy a választás első körét Milos Zeman jelenlegi államfő megnyeri, de nem szerzi meg a győzelemhez szükséges több mint ötven százalékot, így második választási fordulót kell tartani, amelybe az első körben két legsikeresebb jelölt jut. Zeman mellett leginkább Jirí Drahost, a cseh tudományos akadémia volt elnökét várják a második körbe. Öt éve az első körből Milos Zeman és Karel Schwarzenberg jutottak tovább a leadott szavazatok 24,2, illetve 23,4 százalékának a megszerzésével.