„2018-ban nem hallgatunk tovább!” – mondta Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, aki kedden terjesztette elő az amerikai kérést a BT összehívására. Haley szerint az iráni rezsim fittyet hány népe jogaira. A diplomata azért ostorozta a teheráni kormányt, mert szerinte fegyverekre költ az emberek jóléte helyett. „Ennek a népnek az az üzenete, hogy fel kell hagyni a terrorizmus támogatásával” – állította a diplomata, majd az internethez való teljes hozzáférés visszaállítását követelte. Ez ügyben csatlakozott hozzá a BT új, nem állandó tagja, Hollandia ENSZ-nagykövete is.
Vaszilij Nyebenza, Oroszország állandó ENSZ-képviselője azt hangsúlyozta, „Irán dolga a saját problémáinak rendezése”. Az orosz diplomata „fantázián alapuló ürügynek” minősítette a BT rendkívüli ülésének összehívását, és leszögezte, hogy az iráni belügyekbe való beavatkozásról van szó. Úgy fogalmazott: az Egyesült Államok visszaél a Biztonsági Tanács adta lehetőséggel.
Oroszország álláspontját az ülésen Bolívia, Etiópia és az Egyenlítői Guinea támogatta. „Nem szabad aláaknázni a Biztonsági Tanács tekintélyét, hiszen az egységes fellépés a legfontosabb” – érvelt Tekeda Alemu etióp ENSZ-nagykövet.
Kínát Vu Haj-tao helyettes nagykövet képviselte, aki hangsúlyozta: az ENSZ BT-nek nem szabad beavatkoznia Irán belügyeibe, ugyanis nem illetékes az emberi jogok ottani helyzetét megvitatni. Emlékeztetett a világszervezet alapokmányára, amely szerint a Biztonsági Tanácsnak a nemzetközi béke és biztonság megóvása az alapvető feladata, márpedig a kínai diplomata szerint az iráni helyzet semmiféle fenyegetést nem jelent ez utóbbira. Ebből következően – mondta Vu Haj-tao – nem tartozik e testület illetékességébe megtárgyalni bármely ország belügyeit. A témának a megvitatása e fórumon korántsem segíti elő az iráni belső helyzet megoldását – vélekedett, hangot adva Peking reményének, hogy Irán – kormánya és népe segítségével – stabil ország marad, amely továbbra is fejlődni fog.
A BT-ülésen megosztottak voltak az európai államok képviselői is. Az Egyesült Királyság ENSZ-nagykövete, Matthew Rycroft helyénvalónak tartotta a rendkívüli ülés összehívását, francia kollégája azonban óvatosabban fogalmazott. Francois Delattre nagykövet szerint ugyan „éberen figyelni kell az iráni szabadság helyzetét”, de nem szabad külföldről eszközként felhasználni az iráni helyzetet. Delattre felszólalása tükrözte Emmanuel Macron francia államfő e héten tett nyilatkozatát, amelyben „mérsékletet” kért az iráni helyzet megítélésében, és óva intett az Egyesült Államok, Izrael vagy Szaúd-Arábia felől érkező, harciasnak minősített állásfoglalásoktól.
A francia álláspontot Svédország és Peru misszióvezetői is osztották. Peru szintén új, nem állandó tagja lett a BT-nek.
Gholamali Khoshroo, Irán ENSZ-képviselője az egész ülést az Egyesült Államok „ostoba erőszakoskodásának” minősítette, leszögezve, hogy tisztán iráni belpolitikai kérdésről van szó.
