Mihai Tudose román miniszterelnök hétfőn azt mondta: nem beszélt akasztásról, amikor múlt héten az erdélyi magyar pártok autonómianyilatkozatát kommentálta – írja az MTI.
Tudose a beszámoló szerint leszögezte: románként határozottan fenntartja álláspontját, hogy semmilyen szinten sem – még békés egyeztetéseken sem – képezheti alku tárgyát Románia területi integritása, nem lehet szó Románia valamely részének autonómiájáról.
„Amikor a zászlón lengést említettem, az állami hatóságokra utaltam, amelyeknek alkalmazniuk kell a törvényt. Az ő mandátumuk fog a zászló mellett lobogni, ha nem szereznek érvényt a törvénynek. Erről beszéltem, nem valakinek a felakasztásáról” – jelentette ki a Szociáldemokrata Párt (PSD) végrehajtó bizottságának ülésére érkező román kormányfő.
A magyarázkodás azért is érdekes, mert Tudose a Realitatea TV egyik szerdai műsorában egyértelműen megfenyegette az autonómiára törekvő székelyeket és erdélyi magyar pártokat. Mint mondta, az autonómiakövetelések az egység helyett a folyamatos harcot generálják, és ha kiteszik a székely zászlót a székelyföldi intézményekre, akkor „azok is lógni fognak, akik kitették”. A székelyek autonómiájáról szó sem lehet – fogalmazott.
Később a bukaresti külügyminisztérium cáfolta, hogy etnikai vonatkozása lett volna Mihai Tudose szerdai nyilatkozatának. Ezt arra reagálva közölték, hogy a magyar külügy múlt pénteken berendelte a román miniszterelnök akasztós fenyegetése miatt a román nagykövetet.
A botrányos nyilatkozat után Szijjártó Péter külügyminiszter bocsánatkérésre szólította fel a román kormányfőt, mondván, fizikai megsemmisítéssel, kivégzéssel megfenyegetni mást, másokat, pláne egy egész közösséget és annak képviselőit, teljes mértékben elfogadhatatlan.
Mihai Tudose elfogadhatatlan és megbocsáthatatlan nyilatkozata miatt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke kedd délután három órára összehívta a testület rendkívüli ülését.
A „köteles” ügy előzménye, hogy múlt hétfőn a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke közös állásfoglalásban erősítette meg Kolozsváron az erdélyi magyarság negyed évszázada megfogalmazott autonómiaigényét. A közösségi autonómia megteremtéséhez az erdélyi magyar politikai alakulatok vezetői a román többség támogatását kérték.
