Román külügy: Nem voltak magyarellenesek Tudose szavai

A román külügyi tárca csak a szépre emlékezett, Mihai Tudose kormányfő akasztós megjegyzésére ki sem tértek nyilatkozatukban.

Koncz Tamás
2018. 01. 12. 15:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem volt etnikai vonatkozása Mihai Tudose szerdai nyilatkozatának, és a Románia egységéről beszélő miniszterelnök nem tett magyarellenes kijelentést – állítja a bukaresti külügyminisztérium, annak apropóján, hogy a magyar külügy pénteken berendelte Tudose akasztós fenyegetése miatt a román nagykövetet.

A román külügyi tárca ugyanakkor csak Mihai Tudose a témában adott második, már finomított nyilatkozatára reagált – arról egyszerűen tudomást sem vettek, hogy a miniszterelnök előbb a Realitatea TV egyik szerdai műsorában egyértelműen megfenyegette az autonómiára törekvő székelyeket és erdélyi magyar pártokat:

az autonómiakövetelések az egység helyett a folyamatos harcot generálják, és hogyha a székelyföldi intézményekre kiteszik a székely zászlót, akkor „azok is lógni fognak, akik kitették. A székelyek autonómiájáról szó sem lehet.

A köteles ügy előzménye, hogy hétfőn a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke közös állásfoglalásban erősítette meg Kolozsváron az erdélyi magyarság negyed évszázada megfogalmazott autonómiaigényét. A közösségi autonómia megteremtéséhez az erdélyi magyar politikai alakulatok vezetői a román többség támogatását kérték.

A hárompárti bejelentést határozottan elutasította Ludovic Orban, a román jobbközép ellenzék legerősebb pártjának számító Nemzeti Liberális Párt vezetője. A Tudosét felmentő közleménye mellett a román külügyminisztérium pénteken alig burkolt figyelmeztetéssel is jelezte, hogy miért nem kellene bolygatni ezt a témát: megfogalmazásuk szerint

az  autonómiaigény nem tesz jót az etnikai harmóniának és nem segíti a kétoldalú román–magyar kapcsolatok fejlesztését.

Bukarest jelezte, aggasztónak tartja az etnikai alapú területi autonómia ügyének napirendre helyezését – szerintük egy ilyen alkotmányellenes követelés hangoztatói tudatosan eltekintenek azoktól az intézkedésektől, amelyeket Románia a „legigényesebb elvárásoknak is eleget téve” hozott a nemzeti kisebbségek védelmében.

A román külügyminisztérium elítél minden ilyen provokációt, főleg abban az évben, amikor Románia az összefogás és tolerancia, az etnikai hovatartozástól független kölcsönös tisztelet jegyében szeretné megünnepelni a nagy egyesülés (vagyis az Erdély elszakítását és Romániához csatolását kimondó, 1918 gyulafehérvári nyilatkozata szerk.) centenáriumát – olvasható a bukaresti közleményben.

Tudose botrányos nyilatkozata után Szijjártó Péter magyar külügyminiszter bocsánatkérésre szólította fel a román kormányfőt, mondván, fizikai megsemmisítéssel, kivégzéssel megfenyegetni mást, másokat, pláne egy egész közösséget és annak képviselőit, teljes mértékben elfogadhatatlan.

Az akasztós fenyegetés rég nem látott egységbe rázta a magyar politikai életet: Az LMP-nél megdöbbentek a román miniszterelnök kijelentésein, és közleményben ítélték el azokat. Ungár Péter, a párt elnökségi tagja azt írta, az LMP teljes politikai közössége felháborodott, mert „Mihai Tudose nemcsak az erdélyi magyarságot támadta, hanem a teljes magyarságot és az alapvető európai értékeket”.

Felszólították Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy szóbeli jegyzék formájában azonnal tiltakozzon Románia budapesti nagyköveténél, és vegyen igénybe minden diplomáciai eszközt, annak érdekében, hogy a román miniszterelnök haladéktalanul bocsánatot kérjen.

Az Együtt szerint Tudose elfogadhatatlan kijelentése a történelem legsötétebb korszakait idézi, mely nem megoldja, hanem tovább élezi a feszültségeket s új problémákkal sújtja a kelet-közép-európai térséget.

A Jobbik országgyűlési képviselője, Szávay István székely zászlóval és kötéllel a nyakában tiltakozott a román nagykövetség előtt. Szávay lemondásra szólította fel a román kormányfőt. Hangsúlyozta: a magyar kormánynak és az uniónak is határozottan fel kell lépnie az erdélyi magyarság védelmében.

„Úgy gondoljuk, az Európai Unió ilyen esetben sem hallgathat, és fel kellene lépnie a nyilatkozattal szemben. Úgy gondoljuk, egy európai uniós tagállam miniszterelnöke nem lehet olyan személy, aki halállal fenyegeti egy békés szabadságmozgalom aktivistáit” – jelentette ki a képviselő.

Gyurcsány Ferenc szintén elítélte a román miniszterelnök szavait: a volt kormányfő barbárnak és embertelennek nevezte a kijelentést.

Az MSZP szerint felelős politikus nem beszélhet következmények nélkül kisebbségek fellógatásáról, ezért a román miniszterelnöknek nincs helye az európai közéletben. A szocialisták elnöke közleményében azt írja: Mihai Tudose hátat fordított a közös európai értékeknek, szavai pedig minden magyart és európait megsértettek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.