Nem volt etnikai vonatkozása Mihai Tudose szerdai nyilatkozatának, és a Románia egységéről beszélő miniszterelnök nem tett magyarellenes kijelentést – állítja a bukaresti külügyminisztérium, annak apropóján, hogy a magyar külügy pénteken berendelte Tudose akasztós fenyegetése miatt a román nagykövetet.
A román külügyi tárca ugyanakkor csak Mihai Tudose a témában adott második, már finomított nyilatkozatára reagált – arról egyszerűen tudomást sem vettek, hogy a miniszterelnök előbb a Realitatea TV egyik szerdai műsorában egyértelműen megfenyegette az autonómiára törekvő székelyeket és erdélyi magyar pártokat:
az autonómiakövetelések az egység helyett a folyamatos harcot generálják, és hogyha a székelyföldi intézményekre kiteszik a székely zászlót, akkor „azok is lógni fognak, akik kitették. A székelyek autonómiájáról szó sem lehet.
A köteles ügy előzménye, hogy hétfőn a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke közös állásfoglalásban erősítette meg Kolozsváron az erdélyi magyarság negyed évszázada megfogalmazott autonómiaigényét. A közösségi autonómia megteremtéséhez az erdélyi magyar politikai alakulatok vezetői a román többség támogatását kérték.
A hárompárti bejelentést határozottan elutasította Ludovic Orban, a román jobbközép ellenzék legerősebb pártjának számító Nemzeti Liberális Párt vezetője. A Tudosét felmentő közleménye mellett a román külügyminisztérium pénteken alig burkolt figyelmeztetéssel is jelezte, hogy miért nem kellene bolygatni ezt a témát: megfogalmazásuk szerint
az autonómiaigény nem tesz jót az etnikai harmóniának és nem segíti a kétoldalú román–magyar kapcsolatok fejlesztését.
Bukarest jelezte, aggasztónak tartja az etnikai alapú területi autonómia ügyének napirendre helyezését – szerintük egy ilyen alkotmányellenes követelés hangoztatói tudatosan eltekintenek azoktól az intézkedésektől, amelyeket Románia a „legigényesebb elvárásoknak is eleget téve” hozott a nemzeti kisebbségek védelmében.
A román külügyminisztérium elítél minden ilyen provokációt, főleg abban az évben, amikor Románia az összefogás és tolerancia, az etnikai hovatartozástól független kölcsönös tisztelet jegyében szeretné megünnepelni a nagy egyesülés (vagyis az Erdély elszakítását és Romániához csatolását kimondó, 1918 gyulafehérvári nyilatkozat – a szerk.) centenáriumát – olvasható a bukaresti közleményben.