A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap szombati számában Az ő barátja címmel közölte Klaus-Dieter Frankenberger kommentárját, amely szerint a bajor Keresztényszociális Unióban (CSU) nagyon a szívükbe zárták Orbán Viktort, és gyakran meg is hívják, de nem tudni, hogy azért-e, mert a „menekültelhárítási csata hősét tisztelik benne”, vagy azért, mert más érdekek kötik őket össze Magyarországgal. Mindenesetre egy ilyen fellépés lehetőséget kínál Orbán bírálóinak, hogy felhánytorgassák a szabadságjogok megsértését, neki pedig arra, hogy magát a „keresztény Nyugat megmentőjeként” beállítva még nagyobb nyilvánossághoz jusson és felháborodást okozzon.
A FAZ szerzője hozzátette: dicséretes, hogy a CSU keresi a rendszeres kapcsolat lehetőségét a közép-európai kormányfőkkel, „de jobban is odafigyelhetett volna, mielőtt felmenti Orbánt” a jogállamisággal kapcsolatos ügyekben. Hangsúlyozta: Orbán az integrációhoz kételkedéssel viszonyuló vezetők közé tartozik az EU-ban, ami nem bűn, de kérdés, vajon ez érdekében áll-e a CSU-nak, amely ugyan indokoltan utasítja el az európai egyesült államok gondolatát, de pontosan látja, hogy „Németországnak kell viselnie a legnagyobb terhet, ha mások megtagadják a tehermegosztást”.
A Die Welt című napilap online kiadásában Orbán úgy tesz, mintha menekültek százezrei lennének úton címmel közölte Thomas Vitzhum összeállítását, amely szerint a CSU „körüludvarolja Orbánt”, akinek feladata a bajor párt önbizalmának erősítése, azonban a bajorok és a magyar kormányfő a politika tartalmát illetően már nem állnak annyira közel egymáshoz, mint a menekültválságban.
Kifejtette, hogy a parlamenti választásra készülő magyar kormányfő számára a nagyszabású fogadtatás Németországban egy üzenet a magyar választóknak, az őszi tartományi parlamenti választásra készülő CSU számára pedig Orbán fogadása „jelzés is a konzervatív polgároknak”, akik más pártokra szavaztak a tavalyi szövetségi parlamenti választáson.
A CSU számára Orbán a „magyar szocializmus sírásója”, a menekültpolitikában kemény irányvonal megtestesítője, az EU-integráció ügyében pedig a kétkedőkhöz, szkeptikusokhoz tartozik, akik valamennyi területen az integráció visszafordítását, a nemzetállamok erősítését szorgalmazzák.