Nem indít saját elnökjelöltet 2019-ben az ellenzéki, nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP), hanem Recep Tayyip Erdogan jelenlegi államfő mögé állnak be – jelentette be hétfőn a párt elnöke, Devlet Bahceli. Annyiban nem meglepő a lépés, hogy a kormányzó vallásos konzervatív Igazság és Fejlődés Pártjától (AKP) is jobbra álló alakulat eddig sem igazán ellenzékként viselkedett. Például a tavalyi alkotmánymódosításról – az elnöki rendszer bevezetéséről – tartott népszavazáson is a kormánypártot támogatták. Az viszont már beszédes, hogy a párt már két évvel a választások előtt fontosnak tartotta, hogy visszavonulót fújjon.
Ennek egyik oka az lehet, hogy a túlzottan alárendelt szerep az AKP alatt nem mindenkinek tetszett az MHP-n belül sem, ami már a referendum előtt is komoly vitákhoz, széthúzáshoz vezetett. Olyannyira, hogy néhányan végül ki is léptek, és Jó Párt (Iyi Parti) néven új politikai szervezetet alapítottak, élükön a 61 esztendős veterán politikussal, a „török vaslady-vel”, Meral Aksenerrel.
– Ő az MHP-ből érkezett, tehát megvan a nacionalista múltja, ugyanakkor máskor fejkendőben imádkozva mutatkozik, amivel meg a vallásosak szemében tűnik föl jó fényben. Egyáltalán nem hátrány az sem, hogy nő, Törökországban ugyanis most állandóan napirenden vannak a női jogok, a nők elleni erőszak témái. A változás ígéretével jól fekszik a Nyugatnál is. Még be sem jelentette indulását, de sokan máris Erdogan fő kihívójaként tekintenek rá. Hogy valóban van-e esélye ellene? Azért én ebben még kételkedem
– mutatta be lapunknak az ellenzék új erős emberét Egeresi Zoltán, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Rámutatott, hogy az Iyi a közvélemény-kutatások szerint rövid időn belül máris 15-20 százalékos támogatottságra küzdötte föl magát, amivel jobban teljesít, mint az utóbbi időben 10-13 százalékot bezsebelő MHP. Ha ez így folytatódik, az MHP 2019-ben lecsúszhat a parlamenti bejutási küszöböt jelentő 10 százalék alá – ezért próbálnak „az AKP hátán”, akár közös listával bekerülni.
– A parlamenti és az elnökválasztásokon az ellenzék egyetlen esélye az összefogás volna, csak így szorongathatnák meg Erdogant.
Ám nagyon nehéz olyan jelöltet találni, aki minden pártnak és szavazóiknak is elfogadható. Még két év van a szavazásig, ki tudja, addig kitart-e Meral Aksener támogatottsága? – latolgatta az esélyeket Egeresi Zoltán.
Különösen mert a nemrégiben Ankarából hazatért szakértő szerint
Törökország máris kampányüzemmódban működik, mindenki 2019-re, első körben az akkor tavasszal tartandó helyhatósági választásokra mint főpróbára készül.
Új gazdasági programmal rukkoltak elő a köztársaságiak (CHP) is, a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) pedig a túlélésért küzd. De nem tétlenkedik Erdogan sem: a török elnök belső megújulást hirdetett az AKP-n belül, erejét pedig jól jelzi, hogy ennek keretében eltávolíttatta azoknak a nagyvárosoknak a polgármestereit, ahol a tavalyi népszavazáson nem hozták az elvárt eredményeket. – Áldozatul esett például Isztambul, sőt Ankara húsz éve hatalmon lévő vezetője is, aztán az új polgármester hirtelen jóléti intézkedéseket vezetett be – sorolta Egeresi Zoltán.
