Martin Schulz a Bild című német lapnak az MTI összefoglalója szerint elmondta, hogy Magyarország és Lengyelország „újabban talán Ausztria támogatásával” úgy tesz, mintha a menekültek ügye csak a németekre tartozna, ami elfogadhatatlan.
Megengedhetetlen, hogy miközben néhány európai uniós tagállam, mint Németország nagy erőfeszítéseket tesz, mások egyetlen menekültet sem hajlandók befogadni – mondta az SPD elnöke.
Arra a kérdésre, hogy nem nemzeti hatáskörről van-e szó, azt mondta, Orbán Viktor „veszélyes logikája” két következményhez vezetne: az egyik az „európai menekültpolitika vége”, a másik pedig az, hogy továbbra is Németország viselné a legnagyobb terhet. Hozzátette, hogy a magyar kormányfő „megtorpedózza a menekültek elosztását, országának csupán 1920 menekültet kellene befogadnia, de őt nem érdekli az EU-s jog”.
Kiemelte: elvárja Horst Seehofer bajor miniszterelnöktől, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnökétől, hogy a párt bajorországi tanácskozására meghívott Orbán Viktornak világosan megmutassa, hol húzódnak a határok a menekültek ügyében, valamint a sajtó- és a véleményszabadság területén.
Martin Schulz az EU következő, többéves pénzügyi keretének kialakításáról szóló tárgyalásokkal kapcsolatban kijelentette, Németország nem teheti meg, hogy továbbra is „befizeti a megszokott összegeket a (közös) költségvetésbe, ha a legfőbb haszonélvezők, mint Magyarország vagy Lengyelország semmivel nem akarnak hozzájárulni a menekültek befogadásához”.
„Mi fizetünk, és viseljük a menekültek terhét, egyes kormányok pedig nem fogadnak be menekülteket. Ezek a kormányok a bolondját járatják velünk” – fogalmazott Martin Schulz, hozzátéve, hogy az EU „jogközösség, nem pedig szupermarket, ahol mindenki a kedvére válogathat”.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a német pártelnök kijelentéseire az MTI-nek úgy reagált: Martin Schulz az alapvető tényekkel sincs tisztában, és folyamatosan a valamennyi német polgárt is védő Magyarországot gáncsolja hátulról.
Mint mondta, azt remélték, hogy Martin Schulz valóságérzékelése visszatér azzal, hogy ő maga visszatért „a brüsszeli buborékból a német valóságba”.