Az eseményen a politikus Condoleezza Rice egykori külügyminiszterrel együtt válaszolt nemzetközi kérdésekre. Észak-Koreával kapcsolatban az MTI összefoglalójában azt írta, hogy Tillerson kijelentette: arra vár, hogy az ország vezetője, Kim Dzsongun jelezze, tárgyalni akar. Mint mondta, biztos abban, hogy ez bekövetkezik.
Tillerson előző nap a kanadai Vancouverben az Észak-Korea elleni szankciókról tárgyalt olyan államok külügyminisztereivel, amelyek az Egyesült Államok oldalán harcoltak a koreai háborúban. Ott hangzott el – japán hírszerzői forrásokra hivatkozva –, hogy a büntetőintézkedések hatása már mutatja első eredményeit.
A külügyminiszter ezzel párhuzamosan kifejtette, az Egyesült Államok támogatja a két Korea közötti közeledést, így azt is, hogy a két ország közös zászló alatt indul a februári phjongcshangi téli olimpián.
Miközben kétségeit fejezte ki Phenjan szándékainak őszinteségével kapcsolatban, a politikus, hangsúlyozta: nem hagyják, hogy Észak-Korea éket verjen az Egyesült Államok és szövetségesei közé. Úgy vélekedett, az észak-koreai kapcsolatteremtés az ország déli szomszédjával lehet az első jele annak, hogy hosszú évek feszültségterhes évei után a „jég kezd megtörni”, mert Phenjan elérte célját azzal, hogy az Egyesült Államok szárazföldi területét nukleáris töltettel elérni képes rakétát fejlesztett ki.
Észak- és Dél-Korea szerdán abban állapodott meg, hogy a két ország csapata közösen, egyetlen – fehér alapon a félsziget kék sziluettjét ábrázoló – zászló alatt vonul be február 9-én a déli Phjongcshangban rendezett téli olimpia megnyitóünnepségére. Ezenkívül közös lesz a női jégkorongcsapatuk is, illetve déli sízők egy csoportja Észak-Koreában, a Maszikljong síközpontban együtt edz majd az északi versenyzőkkel.
Az egyébként elzárkózó északi rezsim meglepően békülékenynek mutatkozik a játékok ügyében, és egyenesen 550 fős küldöttséggel – a sportolók mellett szurkolókkal is – kíván részt venni az olimpián és a paralimpián.
A két Korea január 9-án kezdte meg a hivatalos tárgyalásokat a téli olimpián való észak-koreai részvételről és a két ország közötti feszültség csökkentéséről.
Rex Tillerson a Stanford Egyetemen tartott beszédében szólt arról is: az Egyesült Államok azt szeretné, hogy Moszkva nagyobb nyomást gyakoroljon a szíriai kormányra, vállaljon aktívabb szerepet az ENSZ közvetítésével Genfben zajló szíriai béketárgyalásokon. Úgy vélte, hogy Bassár al-Aszad szíriai elnök Oroszországban látja biztonságának garanciáját. Úgy véli, Moszkvának az a fő feladata, hogy győzze meg az Aszad-rendszert, konstruktívan álljon hozzá a genfi folyamathoz.
A egyesült államok külügyminisztere szerint Oroszországnak tartania kellene magát azokhoz a kötelezettségekhez, amelyeket tavaly novemberben fogalmazott meg az amerikai és az orosz elnök a szíriai rendezés érdekében, azaz az ENSZ égisze alatt a genfi tárgyalások révén. Oroszország azt teheti, hogy egyedülálló befolyását a szíriai rendszeren gyakorolva, elérné, hogy Damaszkusz ne csupán megjelenjen Genfben, de meggyőzően részt vegyen az ENSZ békefolyamatában, és megvalósítsa a tárgyalásokon eddig elért eredményeket. (MTI)
