A magyar ellenzék megosztott az Európai Unió bővítésével kapcsolatban

Körkérdést küldtünk ki annak a tizenegy pártnak, amelyek a Közvéleménykutatók.hu oldalon mért eredménnyel rendelkeznek. Hatan válaszoltak.

Földi Bence
2018. 02. 15. 8:09
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az MSZP és a Párbeszéd által a Változás Szövetségébe bevett Liberálisok szűkszavú válaszukban üdvözölték a bővítési stratégiát, amely szerintük „remélhetőleg véget vet az elmúlt évek tétlenségének, és új lökést ad a bővítési folyamatnak”. Mint írták, egyetértenek az alapelvekkel, a tagjelölteknek teljesíteni kell a feltételeket, és támogatják, hogy Montenegró, valamint Szerbia – a feltételek teljesítése esetén – már 2025-ben teljes jogú tag legyen. – Magyarország a nyugat-balkáni térséggel határos, az érintett országokkal gazdasági, társadalmi, Szerbia esetében nemzetiségi kapcsolatok sokasága köti össze, ezért alapvetően érdekelt az integrációs folyamat felgyorsításában és sikerében – közölték a Liberálisok.

Az egymáshoz közeledő LMP és a Momentum hasonlóan látja a Nyugat-Balkán kérdését. Az LMP szerint Magyarország stratégiai érdeke a térség uniós integrációja, a párt ostorozza a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottságot, amiért nem volt prioritásaik közt a bővítés. Szerintük a magyar diplomácia elmulasztotta nemzeti érdekeink szempontjából fontos uniós politika megjelenítésének számonkérését és érvényesítését. Az LMP olyan közép-európai együttműködésben gondolkodik, amelyben a V4-en, Ausztrián, Szlovénián, Horvátországon és Románián kívül a hat balkáni, még nem uniós tagállam venne részt. – Álláspontunk szerint egy magára találó szélesebb közép-európai együttműködés valódi motorja lehet így Európának – írta az LMP. Úgy vélik azonban, hogy ennek feltétele is van:

a magyar diplomáciának „kioktató és konfrontatív attitűdjét hátrahagyva ismét az együttműködés, a közös célok és kihívások mentén kellene dolgoznia”.

A Momentum válaszában közölte, a párt elkötelezett a nyugat-balkáni térség európai integrációja mellett, mert az egyszerre szolgálja a térség és Magyarország érdekeit is. Programjuk egyik alfejezete érinti is a térség stabilitásának kérdését. Mint írják, Magyarország az uniós csatlakozás során szerzett tapasztalataival, szakdiplomáciai tudásával, illetve lobbitevékenységével hozzájárulhat ahhoz, hogy „a régió államai mielőbb az EU teljes jogú tagjaivá váljanak”.

Az Együtthöz hasonlóan ellenzi a nyugat-balkáni bővítést a Jobbik. Gyöngyösi Márton országgyűlési képviselő, a párt külpolitikai szakpolitikusa lapunk kérdésére elmondta, az EU bővítése nem aktuális, ez egy elhamarkodott folyamat, hiszen előbb az unió belső – politikai, gazdasági, szociális – problémáit kellene orvosolni, mielőtt elmaradottabb országok belépnének. Ez ugyanis szerinte további destabilizáló hatással járna. Gyöngyösi elmondása szerint olyan kezdeményezésekkel, mint például a bérunió, lehetne csökkenteni a belső feszültséget, ezt követően lehetne tárgyalni az eurózóna és az EU esetleges bővítéséről. Szerbia kapcsán kijelentette, „káros ennyire kiállni mellettük”, nem szabad ugyanabba a hibába esni, mint Románia esetében. – A román csatlakozást szó nélkül támogatta Magyarország, nem említve a székely autonómia vagy a magyarság jogainak kérdéseit.

A vajdasági magyarság sorsa rendezetlen, teljes körű kulturális autonómiát vagy akár területi önrendelkezést kellene kérni az uniós csatlakozás támogatásáért

– fogalmazott Gyöngyösi Márton.

A pártok közül nem válaszolt az MSZP, a DK, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Fidesz és a KDNP. A KDNP véleménye minden bizonnyal megegyezik a Fideszével, az pedig jó eséllyel vezető politikusaik és a kormány álláspontjával. Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke is azt mondta az elmúlt években, hogy sürgetni kell a nyugat-balkáni országok uniós integrációját. Orbán múlt pénteken a szerb–magyar kormányülés után úgy fogalmazott, a visegrádi államok Szerbia minél gyorsabb európai uniós csatlakozását sürgetik, és a bizottság által valószínűnek tartott 2025 előtt szeretné látni szomszédunkat az unióban.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.