A magyar ellenzék megosztott az Európai Unió bővítésével kapcsolatban

Körkérdést küldtünk ki annak a tizenegy pártnak, amelyek a Közvéleménykutatók.hu oldalon mért eredménnyel rendelkeznek. Hatan válaszoltak.

– Az uniónak bővítésre alkalmas állapotba kellene hoznia magát – ezt írta az Együtt lapunk azon kérdésére, hogy mit szólnak ahhoz, hogy az Európai Bizottság múlt héten publikálta a nyugat-balkáni bővítéssel kapcsolatos stratégiáját. Körkérdést küldtünk ki annak a tizenegy pártnak, amelyek a Közvéleménykutatók.hu oldalon – amelyet a Nézőpont Intézet működtet, és kilenc közvélemény-kutató felméréseit tartalmazza – mért eredménnyel rendelkeznek. Ezek közül mindössze hat alakulat válaszolt, az Együttön és a Jobbikon kívül ráadásul mindegyik örömmel fogadta a bizottsági bejelentést.

A bővítés legkorábbi dátuma 2025 – amikor Montenegró és Szerbia léphet be, ha addig lezárják a csatlakozási tárgyalások minden szakaszát –, de miért ellenzi ezt az Együtt? Az ok nem meglepő: a magyar kormány támadásának lehetőségét látták ebben a hírben is. Szerintük hiteltelen, hogy a kormány haladéktalanul le akarja bonyolítani a nyugat-balkáni bővítést, mivel „éppen a Magyarországgal kapcsolatos nagyon negatív tapasztalatok akadályozzák” szerintük. A pénteki szerb–magyar kormányülést követően külügyes szakpolitikusuk, Hajdu Nóra még tovább ment:

„az unió tagországaiban nagyon is tapintható a »bővítési fáradtság« érzése.

Különösen így van ez a keleti bővítés kiábrándító tapasztalatai nyomán, amikor a közös európai értékeket lenéző, sőt, azokat mára egyenesen tagadó országok kerültek be az unióba” – írta Facebook-oldalán Magyarországra és Lengyelországra utalva. Az Együtt úgy véli, az EU-nak előbb helyre kell állítania a kohézióját és egységesen kell fellépnie a nemzetközi porondon – azaz a Juhász Péter vezette ellenzéki erő az unió mélyítésében látja a bővítés előfeltételét.

Az Együttel a kampányban látványosan szakító, majd a lapunkat válaszra nem méltató MSZP-vel összeboruló Párbeszéd üdvözölte a bizottság Balkán-stratégiáját. Mint írták, az integráció kiszélesítése „garancia a fennálló feszültségek csökkentésére”, ugyanakkor szerintük csak olyan biztosítékok bevezetésével lehet bővíteni, amelyek megakadályozzák, hogy a hat potenciális új tagállam aláássa az unió alapértékeit. – Az Európai Unió kívánatos bővítése és mélyítése csak együtt járhat sikerrel, ellenkező esetben az új tagállamok csatlakozása a feszültségek növekedéséhez vezethet – közölte a párt. Szerintük a folyamat Magyarországra nagyobb pénzügyi terhet róhat.

Az MSZP és a Párbeszéd által a Változás Szövetségébe bevett Liberálisok szűkszavú válaszukban üdvözölték a bővítési stratégiát, amely szerintük „remélhetőleg véget vet az elmúlt évek tétlenségének, és új lökést ad a bővítési folyamatnak”. Mint írták, egyetértenek az alapelvekkel, a tagjelölteknek teljesíteni kell a feltételeket, és támogatják, hogy Montenegró, valamint Szerbia – a feltételek teljesítése esetén – már 2025-ben teljes jogú tag legyen. – Magyarország a nyugat-balkáni térséggel határos, az érintett országokkal gazdasági, társadalmi, Szerbia esetében nemzetiségi kapcsolatok sokasága köti össze, ezért alapvetően érdekelt az integrációs folyamat felgyorsításában és sikerében – közölték a Liberálisok.

Az egymáshoz közeledő LMP és a Momentum hasonlóan látja a Nyugat-Balkán kérdését. Az LMP szerint Magyarország stratégiai érdeke a térség uniós integrációja, a párt ostorozza a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottságot, amiért nem volt prioritásaik közt a bővítés. Szerintük a magyar diplomácia elmulasztotta nemzeti érdekeink szempontjából fontos uniós politika megjelenítésének számonkérését és érvényesítését. Az LMP olyan közép-európai együttműködésben gondolkodik, amelyben a V4-en, Ausztrián, Szlovénián, Horvátországon és Románián kívül a hat balkáni, még nem uniós tagállam venne részt. – Álláspontunk szerint egy magára találó szélesebb közép-európai együttműködés valódi motorja lehet így Európának – írta az LMP. Úgy vélik azonban, hogy ennek feltétele is van:

a magyar diplomáciának „kioktató és konfrontatív attitűdjét hátrahagyva ismét az együttműködés, a közös célok és kihívások mentén kellene dolgoznia”.

A Momentum válaszában közölte, a párt elkötelezett a nyugat-balkáni térség európai integrációja mellett, mert az egyszerre szolgálja a térség és Magyarország érdekeit is. Programjuk egyik alfejezete érinti is a térség stabilitásának kérdését. Mint írják, Magyarország az uniós csatlakozás során szerzett tapasztalataival, szakdiplomáciai tudásával, illetve lobbitevékenységével hozzájárulhat ahhoz, hogy „a régió államai mielőbb az EU teljes jogú tagjaivá váljanak”.

Az Együtthöz hasonlóan ellenzi a nyugat-balkáni bővítést a Jobbik. Gyöngyösi Márton országgyűlési képviselő, a párt külpolitikai szakpolitikusa lapunk kérdésére elmondta, az EU bővítése nem aktuális, ez egy elhamarkodott folyamat, hiszen előbb az unió belső – politikai, gazdasági, szociális – problémáit kellene orvosolni, mielőtt elmaradottabb országok belépnének. Ez ugyanis szerinte további destabilizáló hatással járna. Gyöngyösi elmondása szerint olyan kezdeményezésekkel, mint például a bérunió, lehetne csökkenteni a belső feszültséget, ezt követően lehetne tárgyalni az eurózóna és az EU esetleges bővítéséről. Szerbia kapcsán kijelentette, „káros ennyire kiállni mellettük”, nem szabad ugyanabba a hibába esni, mint Románia esetében. – A román csatlakozást szó nélkül támogatta Magyarország, nem említve a székely autonómia vagy a magyarság jogainak kérdéseit.

A vajdasági magyarság sorsa rendezetlen, teljes körű kulturális autonómiát vagy akár területi önrendelkezést kellene kérni az uniós csatlakozás támogatásáért

– fogalmazott Gyöngyösi Márton.

A pártok közül nem válaszolt az MSZP, a DK, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Fidesz és a KDNP. A KDNP véleménye minden bizonnyal megegyezik a Fideszével, az pedig jó eséllyel vezető politikusaik és a kormány álláspontjával. Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke is azt mondta az elmúlt években, hogy sürgetni kell a nyugat-balkáni országok uniós integrációját. Orbán múlt pénteken a szerb–magyar kormányülés után úgy fogalmazott, a visegrádi államok Szerbia minél gyorsabb európai uniós csatlakozását sürgetik, és a bizottság által valószínűnek tartott 2025 előtt szeretné látni szomszédunkat az unióban.