A hat államból kettő – Montenegró és Szerbia – már elkezdte a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, jó úton haladnak a dokumentum szerint ahhoz, hogy „potenciálisan” 2025-ben belépjenek. Voltak ellenzői és támogatói is a céldátum kitűzésének. Előbbi csoport azt hangoztatta, hogy a két állam „ellustulhat”, biztosra veheti a csatlakozást, míg utóbbiak amellett érveltek, hogy Montenegrót és Szerbiát további reformokra, a tárgyalási szakaszok lezárására motiválhatja a céldátum. A dokumentumban korábbi jugoszláv köztársaságnak nevezett Macedónia, valamint Albánia „jelentős haladást” ért el a bizottság szerint, a testület pedig kész ajánlást tenni arra vonatkozóan, hogy kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások a két állammal. Bosznia-Hercegovina és főleg Koszovó le van maradva, de számukra is vannak előrelépési lehetőségek.
Koszovó kapcsán az EUObserver írta meg, hogy a bizottság engedett Spanyolországnak – amely belföldi szeparatistái miatt nem ismeri el Koszovó létezését sem – és miattuk szigorított az országgal kapcsolatos álláspontján. Korábban az Európai Bizottság Montenegróhoz és Szerbiához hasonlóan nagy jövőt jósolt Koszovó integrációjának, ez az optimista hangnem a mostani stratégiában már nincs meg. A stratégia vázlatában is az szerepelt, hogy 2025-re „rendkívül előrehaladott” állapotban lehetnek a tárgyalások Koszovóval és Bosznia-Hercegovinával, a végül publikált verzióban viszont már azt írták, „haladhatnak az európai úton, ha az objektív körülmények ezt megengedik”. Mindezek mögött a brüsszeli hírportál szerint a spanyol lobbi áll.
Rengeteg nehézség lassíthatja a nyugat-balkáni bővítést, de ezek közül többre gondolt is a bizottság. Így például a stratégiában leszögezik, hogy Szerbia nem csatlakozhat, ameddig nem oldja meg konfliktusát Koszovóval, de a macedón–görög névvitáról nem tesznek említést.
