Elkötelezte magát az EU a bővítés mellett, Juncker a Balkánra tart

Montenegró és Szerbia számára 2025-ös céldátumot tűztek ki. Junckernek ez lehet a hagyatéka.

Földi Bence
2018. 02. 07. 12:18
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Történelmi lehetőségük van a nyugat-balkáni országoknak arra, hogy határozottan és egyértelműen elkötelezzék magukat az Európai Unió mellett. Elszántan kell cselekedniük – ez szerepel az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini, valamint az Európai Bizottság bővítési biztosa, Johannes Hahn által jegyzett bővítési stratégiában.

A bővítés hiteles perspektívája és az unió fokozott szerepvállalása a Nyugat-Balkánon című dokumentumot – amelynek címe Jean-Claude Juncker bizottsági elnök tavaly szeptemberi beszédéből ered – kedden tárták az Európai Parlament elé. Az irat szerint az EU „geostratégiai befektetésként” számol a régió európai integrációjával, amely stabil, erős és egyesült Európát eredményez. Brüsszel sokévnyi hanyagolás után azért fordult ismét a Balkán felé, mert megnőtt Kína, Oroszország és Törökország befolyása a régióban, ráadásul

a migrációs válság is rámutatott, milyen fontosak az itt található országok az egész kontinens biztonsága szempontjából.

Részletezi a dokumentum azt is, hogy a csatlakozásra váró hat nyugat-balkáni ország számára melyek lesznek a következő lépések. Itt szerepel, hogy előbb Hahn utazik Montenegróba és Szerbiába a következő napokban, majd február végén Junckernek lesz balkáni körútja, tavasszal pedig Mogherini is ellátogat a régióba. Úgy fest, Juncker szeretné, ha a bővítés megkezdése maradna meg az emberek emlékezetében a politikai hagyatékaként.

A bizottság vezetője február 25. és március 1. között végiglátogatja a hat ország fővárosát.

Úgy tudni, Szkopjében (Macedónia) kezd, de meglátogatja majd Pristinát (Koszovó), Tiranát (Albánia), Podgoricát (Montenegró), Szarajevót (Bosznia-Hercegovina) és Belgrádot (Szerbia) is. Balkáni útját Szófiában zárja, ahol egyeztet majd Bulgária vezetőivel is – a tagállam az unió soros elnökeként fő programpontjaként nevezte meg a nyugat-balkáni bővítés előremozdítását. A dokumentumban a bővítéshez vezető út stációjaként szerepel a májusi szófiai EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozó, ám a kilépőfélben lévő Egyesült Királyság által szervezett júliusi csúcsról már nem tesz említést. Ennek két oka lehet: az egyik, hogy a londoni esemény a következő találkozója a nyugat-balkáni bővítést célul kitűző úgynevezett berlini folyamatnak, a másik pedig hogy a bizottság így jelezte, nem osztanak lapot az Egyesült Királyságnak az unió bővítése témájában.

A hat államból kettő – Montenegró és Szerbia – már elkezdte a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, jó úton haladnak a dokumentum szerint ahhoz, hogy „potenciálisan” 2025-ben belépjenek. Voltak ellenzői és támogatói is a céldátum kitűzésének. Előbbi csoport azt hangoztatta, hogy a két állam „ellustulhat”, biztosra veheti a csatlakozást, míg utóbbiak amellett érveltek, hogy Montenegrót és Szerbiát további reformokra, a tárgyalási szakaszok lezárására motiválhatja a céldátum. A dokumentumban korábbi jugoszláv köztársaságnak nevezett Macedónia, valamint Albánia „jelentős haladást” ért el a bizottság szerint, a testület pedig kész ajánlást tenni arra vonatkozóan, hogy kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások a két állammal. Bosznia-Hercegovina és főleg Koszovó le van maradva, de számukra is vannak előrelépési lehetőségek.

Koszovó kapcsán az EUObserver írta meg, hogy a bizottság engedett Spanyolországnak – amely belföldi szeparatistái miatt nem ismeri el Koszovó létezését sem – és miattuk szigorított az országgal kapcsolatos álláspontján. Korábban az Európai Bizottság Montenegróhoz és Szerbiához hasonlóan nagy jövőt jósolt Koszovó integrációjának, ez az optimista hangnem a mostani stratégiában már nincs meg. A stratégia vázlatában is az szerepelt, hogy 2025-re „rendkívül előrehaladott” állapotban lehetnek a tárgyalások Koszovóval és Bosznia-Hercegovinával, a végül publikált verzióban viszont már azt írták, „haladhatnak az európai úton, ha az objektív körülmények ezt megengedik”. Mindezek mögött a brüsszeli hírportál szerint a spanyol lobbi áll.

Rengeteg nehézség lassíthatja a nyugat-balkáni bővítést, de ezek közül többre gondolt is a bizottság. Így például a stratégiában leszögezik, hogy Szerbia nem csatlakozhat, ameddig nem oldja meg konfliktusát Koszovóval, de a macedón–görög névvitáról nem tesznek említést.

Szerepel ugyanakkor a dokumentumban, hogy a nyugat-balkáni országoknak a jogbiztonság, az igazságszolgáltatás reformja, az alapjogok, a korrupció és szervezett bűnözés elleni harc, a közszféra és a gazdaság reformja terén „valódi eredményeket” kell elérniük.

„Le kell küzdeniük a múlt örökségét” – jelenti ki a bizottság, amely nemcsak szigorral, hanem jó ötletekkel is közelít a hat államhoz. Hat területen szeretné erősíteni a felek kooperációját, a javaslatok között szerepel például a roamingdíjak csökkentése, amely 12 tagállamnak – köztük Magyarországnak – január végén a bizottságnak benyújtott javaslatcsomagjában is szerepelt. Utóbbi országcsoport vetette fel azt is, hogy a balkáni államok elköteleződését javíthatná, ha sokat járnának oda az uniós vezetők.

A stratégiában szerepel továbbá, hogy az EU-nak is fel kell készülnie a hat állam befogadására.

Ehhez intézményi reformokra lesz szükség, hiszen 33 tagállammal több intézmény is elveszítheti működőképességét, ha nem javítanak a mechanizmusokon.

Az üzenet tehát egyértelmű: az Európai Bizottság szívesen látná az EU-ban a balkáni országokat, sok tagállam szintén. A kérdés már csak az, hogy ez a hat ország képes lesz-e végigmenni a csatlakozáshoz vezető úton, vagy megbotlanak rajta. Montenegró és Szerbia példája ebből a szempontból kulcsfontosságú lesz, a jelek pedig nem feltétlenül biztatók.

A Pirani-öböl mint gátló tényező

Az Európai Unió figyelmeztette Horvátországot, hogy a Szlovéniával fennálló határvitája a balkáni országok európai törekvéseit is veszélyeztethetik. Ezt maga Jean-Claude Juncker mondta az Európai Parlament keddi, az EU jövőjéről rendezett vitáján Andrei Plenkovic horvát miniszterelnöknek. „Addig nem lesz további bővítés, amíg a határvitának nincsenek teljesen megoldva” – szögezte le még a fenti stratégia bemutatása előtt Juncker, aki már többször hangoztatta ugyanezen meggyőződését. Plenkovic szerint Szlovénia hibája, hogy még nem oldódott meg a Pirani-öböl körüli vita, amelyről itt írtunk legutóbb.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.