Történelmi lehetőségük van a nyugat-balkáni országoknak arra, hogy határozottan és egyértelműen elkötelezzék magukat az Európai Unió mellett. Elszántan kell cselekedniük – ez szerepel az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini, valamint az Európai Bizottság bővítési biztosa, Johannes Hahn által jegyzett bővítési stratégiában.
A bővítés hiteles perspektívája és az unió fokozott szerepvállalása a Nyugat-Balkánon című dokumentumot – amelynek címe Jean-Claude Juncker bizottsági elnök tavaly szeptemberi beszédéből ered – kedden tárták az Európai Parlament elé. Az irat szerint az EU „geostratégiai befektetésként” számol a régió európai integrációjával, amely stabil, erős és egyesült Európát eredményez. Brüsszel sokévnyi hanyagolás után azért fordult ismét a Balkán felé, mert megnőtt Kína, Oroszország és Törökország befolyása a régióban, ráadásul
a migrációs válság is rámutatott, milyen fontosak az itt található országok az egész kontinens biztonsága szempontjából.
Részletezi a dokumentum azt is, hogy a csatlakozásra váró hat nyugat-balkáni ország számára melyek lesznek a következő lépések. Itt szerepel, hogy előbb Hahn utazik Montenegróba és Szerbiába a következő napokban, majd február végén Junckernek lesz balkáni körútja, tavasszal pedig Mogherini is ellátogat a régióba. Úgy fest, Juncker szeretné, ha a bővítés megkezdése maradna meg az emberek emlékezetében a politikai hagyatékaként.
A bizottság vezetője február 25. és március 1. között végiglátogatja a hat ország fővárosát.
Úgy tudni, Szkopjében (Macedónia) kezd, de meglátogatja majd Pristinát (Koszovó), Tiranát (Albánia), Podgoricát (Montenegró), Szarajevót (Bosznia-Hercegovina) és Belgrádot (Szerbia) is. Balkáni útját Szófiában zárja, ahol egyeztet majd Bulgária vezetőivel is – a tagállam az unió soros elnökeként fő programpontjaként nevezte meg a nyugat-balkáni bővítés előremozdítását. A dokumentumban a bővítéshez vezető út stációjaként szerepel a májusi szófiai EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozó, ám a kilépőfélben lévő Egyesült Királyság által szervezett júliusi csúcsról már nem tesz említést. Ennek két oka lehet: az egyik, hogy a londoni esemény a következő találkozója a nyugat-balkáni bővítést célul kitűző úgynevezett berlini folyamatnak, a másik pedig hogy a bizottság így jelezte, nem osztanak lapot az Egyesült Királyságnak az unió bővítése témájában.
A hat államból kettő – Montenegró és Szerbia – már elkezdte a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, jó úton haladnak a dokumentum szerint ahhoz, hogy „potenciálisan” 2025-ben belépjenek. Voltak ellenzői és támogatói is a céldátum kitűzésének. Előbbi csoport azt hangoztatta, hogy a két állam „ellustulhat”, biztosra veheti a csatlakozást, míg utóbbiak amellett érveltek, hogy Montenegrót és Szerbiát további reformokra, a tárgyalási szakaszok lezárására motiválhatja a céldátum. A dokumentumban korábbi jugoszláv köztársaságnak nevezett Macedónia, valamint Albánia „jelentős haladást” ért el a bizottság szerint, a testület pedig kész ajánlást tenni arra vonatkozóan, hogy kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások a két állammal. Bosznia-Hercegovina és főleg Koszovó le van maradva, de számukra is vannak előrelépési lehetőségek.
Koszovó kapcsán az EUObserver írta meg, hogy a bizottság engedett Spanyolországnak – amely belföldi szeparatistái miatt nem ismeri el Koszovó létezését sem – és miattuk szigorított az országgal kapcsolatos álláspontján. Korábban az Európai Bizottság Montenegróhoz és Szerbiához hasonlóan nagy jövőt jósolt Koszovó integrációjának, ez az optimista hangnem a mostani stratégiában már nincs meg. A stratégia vázlatában is az szerepelt, hogy 2025-re „rendkívül előrehaladott” állapotban lehetnek a tárgyalások Koszovóval és Bosznia-Hercegovinával, a végül publikált verzióban viszont már azt írták, „haladhatnak az európai úton, ha az objektív körülmények ezt megengedik”. Mindezek mögött a brüsszeli hírportál szerint a spanyol lobbi áll.
Rengeteg nehézség lassíthatja a nyugat-balkáni bővítést, de ezek közül többre gondolt is a bizottság. Így például a stratégiában leszögezik, hogy Szerbia nem csatlakozhat, ameddig nem oldja meg konfliktusát Koszovóval, de a macedón–görög névvitáról nem tesznek említést.
Szerepel ugyanakkor a dokumentumban, hogy a nyugat-balkáni országoknak a jogbiztonság, az igazságszolgáltatás reformja, az alapjogok, a korrupció és szervezett bűnözés elleni harc, a közszféra és a gazdaság reformja terén „valódi eredményeket” kell elérniük.
„Le kell küzdeniük a múlt örökségét” – jelenti ki a bizottság, amely nemcsak szigorral, hanem jó ötletekkel is közelít a hat államhoz. Hat területen szeretné erősíteni a felek kooperációját, a javaslatok között szerepel például a roamingdíjak csökkentése, amely 12 tagállamnak – köztük Magyarországnak – január végén a bizottságnak benyújtott javaslatcsomagjában is szerepelt. Utóbbi országcsoport vetette fel azt is, hogy a balkáni államok elköteleződését javíthatná, ha sokat járnának oda az uniós vezetők.
A stratégiában szerepel továbbá, hogy az EU-nak is fel kell készülnie a hat állam befogadására.
Ehhez intézményi reformokra lesz szükség, hiszen 33 tagállammal több intézmény is elveszítheti működőképességét, ha nem javítanak a mechanizmusokon.
Az üzenet tehát egyértelmű: az Európai Bizottság szívesen látná az EU-ban a balkáni országokat, sok tagállam szintén. A kérdés már csak az, hogy ez a hat ország képes lesz-e végigmenni a csatlakozáshoz vezető úton, vagy megbotlanak rajta. Montenegró és Szerbia példája ebből a szempontból kulcsfontosságú lesz, a jelek pedig nem feltétlenül biztatók.
A Pirani-öböl mint gátló tényező
Az Európai Unió figyelmeztette Horvátországot, hogy a Szlovéniával fennálló határvitája a balkáni országok európai törekvéseit is veszélyeztethetik. Ezt maga Jean-Claude Juncker mondta az Európai Parlament keddi, az EU jövőjéről rendezett vitáján Andrei Plenkovic horvát miniszterelnöknek. „Addig nem lesz további bővítés, amíg a határvitának nincsenek teljesen megoldva” – szögezte le még a fenti stratégia bemutatása előtt Juncker, aki már többször hangoztatta ugyanezen meggyőződését. Plenkovic szerint Szlovénia hibája, hogy még nem oldódott meg a Pirani-öböl körüli vita, amelyről itt írtunk legutóbb.
