Brexit: ragaszkodik az északírekhez az EU

Elfogadta a kilépés feltételeiről szóló egyezmény első hivatalos jogi vázlatát az Európai Bizottság.

Elfogadta az Egyesült Királyság uniós kilépésének feltételeiről szóló egyezmény első hivatalos jogi vázlatát szerdán az Európai Bizottság.

Sajtótájékoztatóján Michel Barnier brexitügyi bizottsági főtárgyaló az MTI összefoglalója szerint arról számolt be, hogy a most közzétett 120 oldalas dokumentum nem tartalmaz meglepetéseket, a szakértők mindössze jogi szöveggé alakították az eddigi megállapodásokat, illetve az EU már ismert álláspontját.

Kijelentette, hogy a tervezet elfogadása kulcsfontosságú pillanat, remélhetőleg lehetővé teszi az egyeztetések felgyorsítását a szigetországgal. „Ha sikerre szeretnénk vinni ezeket a tárgyalásokat, akkor fel kell gyorsítanunk a tempót” – fogalmazott.

A Guardian azt írja, a Brüsszel által közzétett tervezetből kiderül: Nagy-Britanniának biztosítania kellene, hogy Észak-Írország a brexit után is az EU vámuniójában maradjon. A belső piaci szabályozás is érvényes maradna rá egészen addig, amíg a későbbiekben esetleg nem találnak más megoldást a fizikai határellenőrzés visszaállításának elkerülésére.

London korábban tiltakozását fejezte ki ez ellen, mondván, ebben az esetben Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi országrésze közé emelkedhetne vámhatár.

Elemzők szerint a javaslat fokozhatja a feszültséget a felek között, Barnier azonban úgy vélekedett, hogy ez a megoldás nem keltene zavart az Egyesült Királyság „alkotmányos vagy intézményi rendjében”. Mint mondta, ebben a helyzetben higgadtságra és pragmatizmusra van szükség.

A szöveg a tervezett kiválást követő esetleges átmeneti időszakkal kapcsolatos EU-s javaslatokat is tartalmazza. Egyebek mellett leszögezték, ezt 2020. december 31-én le kell zárni, nem lehet szó „nyitott végű” átmenetről. Megerősítették, hogy az Egyesült Királyság az átmeneti időszakban is részese lenne a vámuniónak és az egységes piacnak, a szigetországnak be kellene tartania a közösségi jogot, beleértve az újonnan elfogadott szabályokat is, eleget kellene tennie a költségvetési kötelezettségeknek, illetve alá kellene vetnie magát az Európai Bíróság joghatóságának, de már nem vehetne részt az uniós döntéshozatalban.

Michel Barnier végezetül elmondta, hogy noha vannak még nézetkülönbségek a felek között, a jövő héten újabb tárgyalási forduló kezdődik az Egyesült Királysággal, és az északír vezetőkkel is találkozni fog.

Theresa May brit miniszterelnök szerint az Európai Bizottság által a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szerdán ismertetett jogi tervezet az Egyesült Királyság alkotmányos integritását fenyegetné, mivel külön szabályozási rendszer alá helyezné Észak-Írországot.

Theresa May a londoni alsóház szerdai ülésén, képviselői kérdésre válaszolva kijelentette: ha a bizottsági javaslatot jelenlegi formájában érvénybe léptetnék, az az Egyesült Királyság saját belső piacát ásná alá, és veszélybe sodorná az ország alkotmányos egységét, mivel az Ír-tengerre – vagyis Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi országrésze közé – helyezné át a vámhatárt.

„Nincs olyan brit miniszterelnök, aki ilyesmibe valaha is beleegyezne” – fogalmazott szerdai parlamenti válaszában Theresa May.

A brit kormányfő hozzátette: „kristálytisztán” tudomására hozza majd Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének „és másoknak is”, hogy a brit kormány soha nem lesz hajlandó ilyen megoldás elfogadására.

Theresa May állásfoglalása után nem sokkal David Lidington, a kabinetirodát vezető miniszter – aki e minőségében May helyettesének számít – sürgősséggel beterjesztett ellenzéki kérdésre válaszolva ugyancsak azt mondta az alsóházban, hogy London soha nem fogadna el olyan megoldást, amely veszélyeztetné az Egyesült Királyság gazdasági vagy alkotmányos integritását. Lidington hozzátette: a brit kormány nem fog beleegyezni abba sem, hogy Észak-Írország és Írország között ismét „kemény”, fizikai határellenőrzési rendszer jöjjön létre.

Michel Barnier egyébként korábban a Hír TV összefoglalója alapján azt mondta, hogy az EU olyan megállapodást készít elő, amely szerint Észak-Íroszág kilépése csak részlegesen történik meg, mert csak így lehet elkerülni, hogy Írország és Észak-Írország között szigorú határellenőrzést vezessenek be.

„Az ír szigeten a jövőbeni kapcsolatokon keresztül kell megoldanunk a problémákat. Ennek a jövőbeni kapcsolatnak el kell kerülnie az úgynevezett kemény határt, és meg kell védenie az észak–déli együttműködést, valamint a nagypénteki megállapodást. Hölgyeim és uraim, fontos az igazságot még egyszer kijelenteni: az egységes piac és a vámunió elhagyására vonatkozó brit döntés a határellenőrzést elkerülhetetlenné tenné” – fogalmazott.

Az Európai Unióban bennmaradó 27 tagállam kormányfői még 2017. december 15-én bólintottak rá arra, hogy a brit kilépési tárgyalások a második szakaszba léphessenek. A bejelentés nem okozott meglepetést Brüsszelben, a szakértők egyöntetűen úgy vélték, hogy ezúttal jóvá fogják hagyni a jövőbeli uniós–brit kapcsolatrendszerről, a kereskedelmi viszonyról és az esetleges átmeneti időszakról szóló tárgyalások megindítását.

Az Európai Unió vezető tisztviselői az utóbbi időszakban többször is bírálták Londont, mivel Brüsszel véleménye szerint a brit kormány még mindig nem fejtette ki kellő részletességgel a brexitfolyamattal kapcsolatos célkitűzéseit.