Egybeforrt az amerikai büdzsé és a fiatal migránsok sorsa

Ketyeg az óra a gyerekként bevándoroltak maradását lehetővé tévő program felett, közel 700-800 ezer fiatal retteg a kitoloncolástól.

A migráció, a migránsok különböző csoportjaival való bánásmód volt Donald Trump kampányának, majd elnökségének egyik kulcskérdése. A helyzet ezen a téren mit sem változott, és különösen igazzá vált most, amikor a mindössze néhány hétre megszavazott amerikai szövetségi költségvetés kérdését a washingtoni politikai csatározások szellemében összekötötték a bevándorlók ügyének egy különösen érzékeny vonatkozásával. A tét így sokkal nagyobbá vált: csütörtökön csak akkor sikerülhet elkerülni az újabb kormányzati leállást, ha a Fehér Ház, a republikánusok és a demokraták kompromisszumot tudnak kötni a már az Egyesült Államokban született, vagy gyermekként oda érkezett, de szüleik illegális státusza miatt bizonytalan helyzetű fiatal bevándorlók ügyében. Trump ugyanis az ő maradásukat kérdőjelezte meg, amikor célba vette az elődje, Barack Obama által életbe léptetett, úgynevezett Késleltetett Intézkedés a Gyermekkorban érkezettekért (DACA) programot, mely eddig védte őket a kitoloncolástól. Hogy megvédjék az „álmodozóknak” nevezett kedvezményezetteket (700-800 ezer főről van szó), a volt elnök demokratái kötötték össze sorsukat a büdzséjével: eltökélték, hogy a már említett február 8. után csak akkor lesz költségvetés, ha Trump szándékával szemben egyúttal döntés születik a március 5-én lejáró DACA meghosszabbításáról is. 

Az idő vészesen fogy, s az előjelek nem kedvezőek. Hétfőn az elnök még azelőtt elutasította egy republikánus és demokrata párti törvényhozókból álló csoport kompromisszumos javaslatát, hogy azt beterjesztették volna a kongresszusban. A javaslatot John McCain arizonai republikánus és Chris Coons, Delaware állam demokrata párti szenátora dolgozta ki. A terv szerint megadnák az amerikai állampolgárság megszerzésének lehetőségét az említett fiataloknak, azoknak, akik 2013 óta az Egyesült Államokban élnek, és akiket gyermekként, illegális bevándorló szüleik hoztak az Egyesült Államokba, s itt nőttek fel, jóformán nem is éltek hazájukban. Trump azért mondott nemet, mert az általa megjelölt szempontok, az úgynevezett láncbevándorlás vagy a vízumlottó gyakorlatának megszüntetése, az amerikai–mexikói határon tervezett fal felépítésének 30 milliárd dolláros költsége nem kaptak helyet a javaslatban. Megfigyelők szerint minden arra utal, hogy a törvényhozók nem vették komolyan a feladatukat az elmúlt két hétben sem, és könnyen megismétlődhet az a helyzet, ami január 20. és 23. között kormányzati leállást eredményezett.

A helyzet kapcsán újfent sokan veszik számba az Egyesült Államok és a migráció kapcsolatát, melyhez hasonló szoros összefüggésre aligha van más példa a világon. Ebből az tűnik ki, hogy az ide érkezők száma folyamatosan emelkedett, míg 2016-ban elérte az eddigi csúcspontot, amikor is 43,7 millió bevándorló élt az országban. 2017. január 20. után viszont, Donald Trump beiktatásával az ékezők száma hirtelen csökkenni kezdett. Egyik első intézkedéseként ugyanis az éves kvótát kevesebb mint a felére – 110 ezerről 50 ezerre – csökkentette, ráadásul egy alkalommal 120 napra fel is függesztette a menekültkérelmek felvételét, biztonsági okokra hivatkozva. Év végére ezt mégis átlépték, 53 716 regisztrált menekülttel. Idén tovább szigorítanak: összesen már csak 45 000 embert fogadnának be.  Ha ez nem lenne elég, Trump 11 muszlim országra vonatkozólag – az igazságszolgáltatással többször is megütközve – különösen szigorú előírásokat vezetett be. A negatív trenden nem változtat az sem, hogy annak a hétezer szíriai menekültnek, akiket még Obama idején fogadtak be, Trump a minap további 18 hónappal meghosszabbította a menekültstátuszát.

Trump fellépésével azonban nem csak a menekültek és az illegális bevándorlók száma esett hatalmasat. A munkavállalói vízumkérelmek (és azok elfogadása) is jócskán megcsappant. Az elnök nem rejtette véka alá ugyanis, hogy nem örül az úgynevezett „láncmigrációnak”, amikor a külföldi munkavállalók rendszerint nem egyedül, hanem a családjukkal érkeznek az Államokba. Bár az ideiglenes és tartós tartózkodási engedélyek csak a hivatalos családi kötelékekkel rendelkezőknek biztosítanak iratokat, az elnök szerint egyetlen ilyen bevándorló 10-12 plusz embert is magával hozhat, és ennek a rendszernek hamarosan véget szeretne vetni. Az első „ajtó”, amire minél hamarabb lakatot tenne, a magyarok körében is jól ismert zöldkártyalottó, amely eddig évente 50 ezer főnek adott lehetőséget a tartós tartózkodási engedélyre. Jogvédők mindehhez hozzáteszik: már most is érezhető, hogy egyre több vízumkérelmet utasítanak el az Egyesült Államokban, még ha ezt hivatalos számadatokkal egyelőre nem is lehet alátámasztani.

Trump: Inkább a leállás

Donald Trump szerint inkább álljon le a kormányzat működése, ha a kongresszusban nem sikerül megállapodni a demokratákkal a bevándorlás ügyében. Az elnök a Fehér Házban a rendfenntartó erők képviselőivel és kongresszusi politikusokkal tartott találkozóján fejtette ki álláspontját.

A bevándorlási törvényjavaslatra utalva leszögezte: „Ha nem intézzük el ezt a dolgot, szívesebben venném, ha a kormányzati hivatalokat bezárnák”. Majd ismét azt hangsúlyozta: a demokratáknak el kell fogadniuk a szigorúbb határvédelmi intézkedéseket annak érdekében, hogy gátat vessenek az illegális bevándorlásnak. „Ha be kell zárnunk a kormányhivatalokat, mert a demokratákat nem érdekli a biztonság (...), és nem akarják gondját viselni katonáinknak, akkor legyen inkább újabb kormányzati leállás” – fogalmazott.