Orbán szövetségesei kifizetőhelyként használhatják az EU-t – írta a The Guardian. A nemrég napvilágra került OLAF-jelentésre hivatkozva a brit lap cikke ismerteti, hogy EP-képviselők az uniós kiadások keményebb ellenőrzését szorgalmazzák Magyarországon, mivel szerintük egyre növekvő aggodalomra ad okot, hogy az Orbán Viktor miniszterelnökhöz kötődő oligarchák egy csoportja pénztárként használhatja az EU-t.
Az írás emlékeztet, hogy Magyarország a jelenlegi, 2020-ig tartó hétéves uniós költségvetési ciklusban mintegy 25 milliárd eurót (20,2 milliárd forint) kap összesen az EU-tól, és ezzel itt az egyik legmagasabb az egy főre jutó támogatás.
A cikk szerint az EP-képviselők mind jobban aggódnak amiatt, hogy az európai alapokból a pénzek egyre nagyobb hányada Orbán családjához, barátaihoz és támogatóihoz kerül, akik sorozatosan valódi verseny nélkül nyernek el az EU által finanszírozott infrastrukturális szerződéseket.
A cikk azt is felidézi, hogy Ingeborg Grässle német jobboldali európai parlamenti képviselő nemrégiben tett magyarországi látogatása során úgy találta, hogy a közbeszerzési pályázatok 36 százalékára csupán egy ajánlat érkezik. A képviselő ugyanakkor a lapnak hozzátette, hogy ugyanez az arány Lengyelországban és Horvátországban még rosszabb, mintegy 45 százalék. Mint a The Guardiannek kifejtette, „néhány tagállamban oligarchák váltak politikussá, és egyidejűleg uniós és a tagállami pénzforrást is kapnak a cégeik”.
Az írás részletezi az Orbán Viktor veje, Tiborcz István tulajdonában állt Elios Zrt. ügyében kipattant botrányt és azokat a súlyos szabálytalanságokat, amelyeket az ügyben a Csalás Elleni Európai Hivatal jelentése is feltárt. Hozzáteszik, hogy sem az Elios, sem Tiborcz István nem válaszolt eddig a bizottsági jelentésre.
Frank Engel jobboldali luxemburgi EP-képviselő az újságnak elmondta, hogy Magyarországnak is csatlakoznia kellene az újonnan létrehozott uniós ügyészi szolgálathoz, ha továbbra is EU-támogatásokat szeretne kapni. Tavaly húsz tagállam állapodott meg egy európai ügyészség létrehozásáról, amelynek feladata az uniós források jogszerű felhasználásának kivizsgálása lesz, Magyarország nem csatlakozott a kezdeményezéshez – írják a cikkben.
Szombati cikkében a The New York Times idézte fel, hogy Orbán Viktor még 2010 májusának elején, a Fidesz kétharmados győzelme után egy szűk körű találkozón győzte meg pártjának több vezetőjét arról, hogy radikálisan át kell alakítani az országot. Az írás szerint nyolc év volt szükséges ahhoz, hogy Magyarország meredek lejtmenetben lévő, puha autokráciává váljon, ahol a baráti kapitalizmust és a szélsőjobboldali retorikát sikerült az egypártrendszerrel összekötni.
