Hét hónapja már, hogy véres ostrom után sikerült kiverni a terroristákat Moszulból, az Iszlám Állam akkori iraki fellegvárából. A porig bombázott város romjai alól a mai napig kerülnek elő holttestek, ám a településbe lassan visszatér az élet. Moszultól mindössze 15 kilométerre fekszik Basika városa, ahol az Ökumenikus Segélyszervezet is tevékeny részt vállal abból, hogy az elűzött menekültek visszatérhessenek otthonaikba.
– Az egykor hatvanezres Basikában főként keresztények és a jazidi kisebbség tagjai éltek, az Iszlám Állam hódításai miatt azonban teljesen kiürült a település. A várost 2016 októberében foglalták vissza a terrorszervezettől, azóta már viszonylag sokan, mintegy 30 ezren visszatelepültek – jelentette ki lapunknak az ökumenikusok nemzetközi programjának éppen Irakban tartózkodó vezetője, Bálint Gábor. Munkájukról elmondta, hogy az Ökumenikus Segélyszervezet már 2014 – tehát az Iszlám Állam megjelenése – óta támogatja a menekülteket Irakban, kiemelten is az üldözött keresztényeket. A fent említett Basikában most megnyitott Visszatelepülőket Támogató Központtal és a humanitárius segélyekkel a céljuk a visszatérés segítése, a helyben maradás támogatása. És hogy hogyan végzik mindezt?
A szervezet elsősorban a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával, annak Hungary Helps (Magyarország Segít) programja keretében mintegy 500 millió forintból nyújt segítséget. Bálint Gábor azonban rámutatott, hogy pénzt közvetlenül senkinek nem adnak, a magánházak építéséhez építőanyagot kapnak a családok, az iskolák újjáépítéséhez pedig ők alkalmaznak helyi szakembergárdát. Sőt, még arra is figyelnek, hogy a többi segélyszervezettel is koordináljanak, nehogy valaki többet vagy kevesebbet kapjon. Munka persze akad bőven. Mint arról az ökumenikusok munkatársa beszámolt, Basikát ugyan viszonylag megkímélte a háború – más települések lényegében eltűntek –, így is 214 olyan épület van, amely teljesen elpusztult. – A térségben például sokan éltek az olajfa ültetvényekből, ám ezek az elmúlt években öntözés és gondozás híján kiszáradtak, vagy az Iszlám Állam irtotta ki a növényeket, így a megélhetést is újra meg kell teremteni. Óriási problémát jelent a vízellátás hiánya is, de áram is legfeljebb négy órára van egy nap. Nem beszélve arról, hogy az éjszakák még meglehetősen hidegek, és nincs mivel fűteni – sorolta a kihívásokat.
Bálint Gábor lapunknak elmondta, hogy a magyar segély első, 125 millió forintos részletéből 30 házat építenek újjá. Ezenkívül a program első szakasza során rendbe hoznak két iskolát is. Ezek áramhálózata szorul javításra, az ablakokat és mosdókat cserélik ki. Az egyik tanterem aknatalálatot kapott, így azt újra fel kell húzni, és persze számtalan golyó, repesz ütötte lyukat kell befoltozni. 162 családot pedig tüzelővel látnak el. – A kedvezményezettek kiválasztását részletes szempontrendszer szerint, elsősorban a szír keresztény egyházak, jazidi vezetők, partnerszervezetek és a helyi hatóságok tanácsai alapján végezzük – magyarázta. Az ökumenikusok programvezetője szerint a helyiek persze önerőből is próbálkoznak az újjáépítéssel, ám külső segítség nélkül nagyon nehéz dolguk van. Sőt, még így is: a segélyszervezetekhez befutó összes kéréseknek általában jó ha egyharmadát sikerül teljesíteni.
Az ökumenikusok munkatársa szerint ha lassan is, de halad az újjáépítés Irakban, és mind többen térnek vissza. Bálint Gábor hangsúlyozta, a visszatérő menekültek legfőbb aggálya a biztonsági helyzet. A térség már viszonylag biztonságosnak mondható, de hosszú távú helyben maradásnak továbbra is feltétele a stabilitás. Ők maguk is legalább tíz ellenőrző ponton haladtak át, mire elérték Basikát.
