A parlament hírszerzési bizottságában zajlott meghallgatás sajtóhírek szerint csaknem teljesen eredménytelenül zárult – írja az MTI. Bannon ugyan előzetesen megállapodott a törvényhozókkal abban, hogy melyik az a huszonöt kérdés, amelyre választ ad majd, végül mégsem válaszolt rájuk érdemben.
A hírszerzési bizottság a 2016-os elnökválasztási folyamatba való esetleges orosz beavatkozásról kérdezte a volt főtanácsadót. Meghallgatása zárt ajtók mögött zajlott, az elhangzottakról egyelőre nem kerültek napvilágra információk.
Joaquín Castro, a bizottság demokrata párti tagja Twitter-bejegyzésben fejezte ki elégedetlenségét, azt írva, hogy Bannon akadályozta a bizottság munkáját. Adam Schiff szintén demokrata párti képviselő a bizottság megsértése miatt eljárást indítana a volt főtanácsadó ellen. Schiff szerint Bannon olyan szűkszavúan válaszolt, hogy felmerült a gyanú, vajon nem félrevezetni akarja-e a törvényhozókat.
Mike Conaway, a bizottság republikánus tagja szintén arról beszélt újságíróknak, hogy az egész bizottság elégedetlen volt. Bannon nem adott választ valamennyi kérdésre, amelyet feltettek neki, a bizottság tagjai csalódottak – fogalmazott a texasi republikánus politikus.
A CNN hírtelevízió tudósítója szerint a volt főtanácsadó a meghallgatás előtt Donald Trump elnökkel egyeztetett, aki arra biztatta, hogy hivatkozzon arra az alkotmány biztosította jogára, miszerint az elnök korábbi munkatársaként nem köteles mindenre válaszolni. Bannon a meghallgatáson valóban többször erre a kivételezett státusra hivatkozva tagadta meg a válaszadást.
Mike Conaway a Republikánus Párt más vezető személyiségeivel, köztük Paul Ryan házelnökkel együtt dönt majd arról, hogy elfogadják Bannon érvelését, vagy a bizottság megsértése miatt eljárást indítanak ellene. A The Washington Post több olyan republikánus törvényhozót idézett, aki – felháborodva Bannon elzárkózásán – eljárást sürget a volt főtanácsadó ellen, arra hivatkozva, hogy mind a jelenlegi, mind a jövendő kormányzatokat figyelmeztetni kell arra, hogy nem kerülhetik meg a kongresszusi ellenőrzést.
Steve Bannon, aki tavaly augusztusban kényszerült elhagyni a Fehér Házat, januárban egyszer már önként megjelent a bizottság előtt, de egyetlen kérdésre sem volt hajlandó válaszolni, ezért a bizottság büntetés terhe mellett idézte meg ismét.
A volt főtanácsadó a héten – a The New York Times információi szerint szintén büntetés terhe melletti idézés nyomán – két alkalommal is találkozott Robert Muellerrel, az Oroszország esetleges beavatkozását és Donald Trump kampányának munkatársai és oroszok közötti esetleges összejátszást vizsgáló különleges bizottság vezetőjével. A The Washington Post információi szerint a Muellerrel folytatott beszélgetésekhez Bannon nem támasztott előfeltételeket.
A Reuters hírügynökség meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Mueller a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) volt igazgatója, James Comey tavaly májusi lemondatásáról és Michael Flynn volt nemzetbiztonsági tanácsadó, Jared Kushner, Trump veje és főtanácsadója, valamint a washingtoni orosz nagykövet közötti találkozókról kérdezte Bannont.
Január elején jelentek meg a New York magazinban a Fire and Fury: Inside the Trump White House (Tűz és harag – Trump Fehér Háza belülről) című könyv első részletei, majd a boltokba került a kötet is. Szerzője, Michael Wolff azt állította, hogy összeállítása alapjául az a mintegy kétszáz interjú szolgált, amelyet a Fehér Ház jelenlegi és volt munkatársaival, főleg Steve Bannonnal készített. A könyv egyik részlete, Bannon kommentárját idézve, azt állítja, hogy ifjabb Donald Trump találkozója 2016-ban New Yorkban oroszokkal „hazaárulás” és „hazafiatlan cselekedet” volt.
Az elnök ezt követően azt írta Bannonról, hogy „elvesztette az eszét”. Később a volt főtanácsadó azt állította, az a kijelentése, miszerint a választási kampány idején oroszokkal tartott találkozó „hazaárulás” és „hazafiatlan cselekedet” volt, nem az elnök legidősebb fiára, ifjabb Donald Trumpra vonatkozott, hanem Paul Manafortra, Trump kampányának első menedzserére.
