Phjongcshang: a nyugati hatalmak rajthoz álltak

Észak-Korea-ellenes koalíciót épít az Egyesült Államok és Németország.

Nem csak a sportolók, a politikusok is készülnek a Dél-Koreában pénteken kezdődő, phjongcshangi téli olimpiára. Különösen izgatottnak tűnnek a nyugati hatalmak, amelyek az esemény előtt látszólag összehangolt kommunikációs csapást próbálnak mérni a nagy ellenségre, Észak-Koreára. A kelet-ázsiai remeteállam ugyanis erősen kezdte a 2018-as évet, ami okkal bosszantja riválisait.

Évnyitó beszédével Kim Dzsongun sarokba szorította Donald Trump amerikai elnököt a kettejük között zajló, egyre kínosabb szájkarate-mérkőzésben. Miután a diktátor arról beszélt, hogy atomfegyvereinek indítógombja az íróasztalánál van, Trump azt válaszolta, hogy ő is az íróasztalától mérne csapást Észak-Koreára, az ő indítógombja azonban „sokkal nagyobb”. Az infantilis megjegyzésre adott sajtóreakció nem az amerikai elnök hírnevét szolgálta. Napokkal később Phenjan megállapodott Dél-Koreával az olimpián való részvételről, január 15-én pedig Oroszország és Kína űzött kegyetlen tréfát Washingtonnal. Az Egyesült Államok Kanadában, Vancouverben rendezett miniszteri szintű konferenciát az észak-koreai válság rendezésére, az eseményen azonban a konfliktus két, keleti főszereplője nem vett részt.

Az Egyesült Államok alelnöke, Mike Pence kedden Japánba látogatott, hogy újraértelmezze a Phenjan-ellenes koalíciót. Az út indoklása szerint Washington ezzel is jelzi, hogy Tokióval, Szöullal és más szövetségeseikkel közös frontot alkotnak Észak-Koreával szemben. – Minden lehetőség az asztalon van – ismételte Trump korábbi, fenyegető szavait Pence. A katonai megoldás lebegtetésekor az alelnök hozzátette, addig fokozzák a nyomást a diktatórikus rezsimen, amíg Észak-Korea fel nem adja atomprogramját.

Pence fenyegető szavait visszhangozza Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök. Az államfő kedden, Tokióban elmondta, a nemzetközi közösségnek újabb szankciós csomagot kell elfogadnia Észak-Korea féken tartására. – Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy Észak-Koreával csak akkor folytatható eredményes párbeszéd, ha az a lehető legerősebb szankciókkal párosul – mondta Steinmeier.

Bár az államfő beszéde nem hozott újat az európai politikusoktól megszokott, mértéktartó fenyegetőzésnél, német elemzések találtak rajta fogást. A Reuters szerint szerdán Steinmeier újabb beszédet mond, „Kelet-Ázsia biztonságának kérdése, európai nézőpontból” címmel. Ebből is látszik, hogy a német államfő nemcsak saját országát, hanem valahol az európai közösséget is képviseli. A Deutsche Welle cikkében Berlint mint a kelet-ázsiai válságban közvetítő európai szereplőt említi. Beszámolójukban megjegyezik, hogy Steinmeier egykori külügyminiszterként járatos a diplomácia világában, ugyanakkor Trump-kritikus kijelentései miatt a szerepre nem a legalkalmasabb.

Németország ilyen törekvései nem új keletűek. Lapunk korábban arról írt, hogy Berlin a Kína és a Kelet-Közép-Európa közötti, 16+1 Együttműködés felett is szívesen vállalná az Európai Unió „dajkájának” szerepét.