A román titkosszolgálatok „térdre kényszerítésére” irányuló törekvés első jeleként értelmezhető a balliberális hatalom által a kormányőrség (SPP) ellen indított heves offenzíva. Az ország erőszakszervezeteinek 1989 utáni történetében előzmény nélküli botrány közvetlenül a Viorica Dancila vezette kabinet január végi beiktatása után robbant ki. Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke ugyanis azzal vádolta meg a kormányőrég parancsnokát, hogy beavatkozik a pártok életébe, sőt a közreműködésével dolgoztak ki titkos tervet a képviselőház elnöki tisztségét is betöltő pártvezetőnek a közéletből való eltávolítására.
Az ország erős emberének számító Dragnea nem kevesebbet állít, mint hogy a jelenlegi formájában 1991-ben alakult, a román és külföldi közméltóságok, kormánytagok, valamint kiemelt jelentőségű objektumok és rendezvények védelmére szakosodott állami szerv klasszikus hírszerző szolgálatként működik. Szerinte a Lucian Pahontu tábornok irányította SPP megfigyeli a bukaresti pártvezetőket, a kormány tagjait és közvetlen hozzátartozóikat, s adatbázist készít a róluk begyűjtött információkból. Sőt, aztán ezeknek az adatoknak egy részét átadja a nyomozóhatóságoknak és a bíróságoknak.
„Bármely miniszterelnöknek intézményes viszonyt kell ápolnia a titkosszolgálatokkal, azonban a kormányőrség vezetője a kelleténél jobban beavatkozott a kormánnyal kapcsolatos ügyekbe. Paul Stanescu miniszterelnök-helyettesnek például egy közvetítőn keresztül megüzente, hogy engem márciusban kivégeznek, ő pedig pártelnök lehet” – nyilatkozta Dragnea, nemzetbiztonsági kockázatként leírva az őrezredet. A PSD elnökének kirohanása azonnal megtette hatását: Románia első női miniszterelnöke kabinetje tagjaival együtt lemondott a kormányőrség szolgálatairól, védelmét pedig immár a csendőrség látja el. Később hasonlóképpen járt el Calin Popescu-Tariceanu, a szenátus liberális elnöke is, aki úgyszintén azzal vádolta meg az SPP-t, hogy „politikai brókerirodaként” tevékenykedik. Ennél tovább azonban nem mehetett a hatalom, mivel a kormányőrség közvetlenül a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes legfőbb védelmi tanács hatáskörében fejti ki tevékenységét, parancsnokát pedig az államfő nevezi ki.
Megfigyelők szerint a botrány mögött egyértelműen az a szándék lapul, hogy az általa fél év leforgása alatt másodszor is kikényszerített kormányfőcsere után pozícióját a pártján belül konszolidáló Dragnea a titkosszolgálatokat is pártja befolyása alatt szeretné látni. (A hét román szakszolgálat számossága egyébként világviszonylatban kiugrónak számít.) A 2016-ban választási csalás miatt felfüggesztett börtönre ítélt, tavaly bűnszövetkezet megszervezésével, hivatali visszaéléssel és uniós támogatások eltérítésével meggyanúsított pártelnök számára eddig is létkérdésnek bizonyult az igazságügyi törvénycsomagok „megpuhítása”. Sőt, alakulata máris nekilátott a büntető törvénykönyv és a perrendtartás „megszelídítésének”, Dragnea pedig előállt a nemzetbiztonsági törvények, ezen belül a titkosszolgálatok tevékenysége módosításának szükségességével is. Itt a cél az, hogy a legnagyobb titkosszolgálat, a belföldi hírszerzés (SRI) élére Dragneához hű politikus kerüljön a jelenlegi igazgató, az ellenzéki jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) soraiból származó Eduard Hellvig helyett. A szociáldemokrata pártelnök tervének sikere azonban egyelőre kétséges, tekintve hogy Ion Iliescu egykori államfő váratlanul védelmébe vette az SPP-t, károsnak nevezve az ellene indult hadjáratot, Klaus Iohannis jobbközép elnök pedig úgy fogalmazott: a kormányőrség körüli polémia „álprobléma”.
