Sportos emlékévvel készül a külügy a japán–magyar évfordulóra

Jövőre lesz 150 éves a kétoldalú kapcsolatunk. Az alkalmat a kormány a Kína felé eltolódott Ázsia-politika korrekciójára is felhasználná.

A japán lóversenyszövetség bevonásával elképzelt Kincsem-kupa ötletét egyébként Sűdy Zoltán korábbi nagykövet, a tokiói Dzsószai Egyetem vendégprofesszora vetette fel, ő kezdeményezte a Kincsem című film japánbeli vetítését is. Felvetette a Summer Sonic japán zenei fesztivál és a Sziget fesztivál együttműködésének támogatását is, illetve a Zeneakadémián végzett japán művészek gálakoncertjét is. Az emlékév díszvendége Óhi Tosio japán keramikus, az isikavai Japán–Magyar Baráti Társaság tagja lehet.

Kulturális programokra helyezné a hangsúlyt a japán nagykövetség is. A megbeszélésen részt vevő munkatársuk elmondta, szervezésükben Magyarországon adhat koncertet Kobajasi Kenicsiró és Izaki Maszahiro karmester. Sor kerül majd japán táncbemutatóra, porcelán- és ikebana- (japán virágrendezés) kiállításra, valamint a japán nagykövetség is készül harcművészeti bemutatóra. Kezdeményezik az Erzsébet híd kivilágítását is. 2009-ben, a diplomáciai kapcsolatfelvétel száznegyvenedik évfordulóján szintén díszkivilágítást kapott a híd, névadója ugyanis akkor volt Magyarország királynéja, amikor a két ország között megszületett a diplomáciai kapcsolat.

A találkozón nem esett szó a diplomáciai szempontból legégetőbb kérdésre, miszerint több mint húsz év után tiszteletét teszi-e Magyarországon japán miniszterelnök. Legutóbb 1990-ben járt hazánkban kormányfő az ázsiai országból, a 2006 óta Japánt vezető Abe Sinzó még nem tett eleget a magyar fél meghívásának. Lapunk korábban úgy értesült, a vizit idén esedékes lett volna, mivel Magyarország a Japán számára fontos Visegrádi Együttműködés soros elnökségét tölti be. Erről decemberben meg is kérdeztük japán távozó nagykövetét, Koszuge Dzsunicsit aki szintén elképzelhetőnek tartotta a vizitet. Januárban azonban kiderült, idén már aligha kerül rá sor. A japán miniszterelnök közép- és kelet-európai körúttal kezdte az évet, hazánkat azonban – miként valamennyi visegrádi országot – elkerülte. Abe a Baltikumban kezdett, Észtország, Lettország és Litvánia meglátogatása után Bulgáriába, Szerbiába, végül Romániába utazott el. Az ötnapos vizitet emlékezetessé az utolsó állomás, Románia tette. A székelyek felakasztásával fenyegetőző román miniszterelnök, Mihai Tudose ugyanis egy nappal Abe érkezése előtt mondott le tisztségéről, a Romániába először látogató japán kormányfő ezért program nélkül maradt.

A japán–magyar kapcsolatokat ismerő forrásaink szerint nem kizárt, hogy a kormány Kína-barát politikája miatt maradhat el idén Abe látogatása. Arra ugyanakkor felhívták lapunk figyelmét, hogy a jövő évi, jubileumi emlékév az idei soros V4-elnökségnél észszerűbb alkalom lenne a vizit pótlására. Bár az idézett jegyzőkönyv erre nem tér ki, forrásaink beszéltek arról is, hogy magyar–osztrák–japán közös rendezvényre is sor kerülhet egy Bécs és Budapest közötti dunai hajótúra keretein belül. A kormány igyekezete ugyanakkor látványos – jegyezte meg egyik forrásunk, hozzátéve: az utóbbi időkben parkolópályára állított japán kapcsolatokat a magyar külügy az emlékév szervezésében tett erőfeszítésékkel hozná újra mozgásba.