Bezárnák a svéd szocdemek az egyházi iskolákat

A kormány a felekezeti intézmények eltörlésén gondolkodik. A katolikusok felháborodtak, nemzetközi fórumon keresnék igazukat.

A társadalmi szegregáció elkerülése, valamint az integráció elősegítése érdekében bezáratná a svéd Szociáldemokrata Párt az egyházi fenntartású iskolákat. Az ötletet a kommunista Baloldali Párt (Vänsterpartiet) és a Liberálisok is támogatják. A lépést elsősorban a Svédországban működő tizenegy muszlim iskola ellen hozná meg a kormány, ám így óhatatlanul további ötvenkilenc keresztény iskolára is lakat kerülne. A kormánypárt álláspontja, hogy az oktatásnak vallási elemektől mentesnek kell maradnia, Anna Ekström oktatási miniszter szerint nevelési kérdésekben csak tanárok, nem pedig papok és imámok dönthetnek. Valóban, a kérdés már lassan egy éve felszínen van, a vita kiváltója egy tavaly áprilisban a TV4-es csatornán bemutatott dokumentumfilm. Ebben egy stockholmi muszlim intézmény szerepelt, ahol a fiú és lány diákok külön iskolabuszon utaztak. A svéd kormányfőnek, Stefan Löfvennek ez sok volt, élesen elítélte a gyakorlatot, mondván, Svédország tiltja a nemek szerinti megkülönböztetést. De a nyilatkozatnak a felekezeti oktatást eleve ferde szemmel néző politikai erők is tapsoltak. A szocdemek ezzel az állásfoglalásukkal – látván népszerűségük tragikus csökkenését – egyértelműen a növekvő bevándorlásellenesség jelenségére reagáltak, igyekezve felvenni a fordulatot a radikális jobboldali Svéd Demokratákkal (SD). Abból is látszik, hogy a szeptemberi parlamenti választás előtti kampány meghatározó témája a bevándorlás, a vallási elkülönülés, hogy még az eddig alapvetően bevándorláspárti centrista Mérsékelt Párt (M) is lecserélte álláspontját (és elnökét), hogy a migrációról más hangnemben beszélhessen. Jelenleg ugyanakkor nincs meg a politikai többség a tervezet támogatására, mivel a Centrum Párt és a Zöldek még nem határozták el, melyik oldalt támogatják. 

Az egyházi fenntartású vagy vallási iskolák tervezett bezárásának hírére természetesen a keresztény iskolák fenntartói, támogatói és szülői közösségei is reagáltak. A göteborgi Notre Dame Katolikus Iskola vezetősége például arra készül, hogy összefogva más katolikus szervezetekkel legvégső esetben beperlik a svéd államot. Érvelésük szerint ugyanis az európai emberi jogi konvenció védi a vallásszabadságot, a lelkiismereti szabadságot, így a szabad iskolaválasztás jogát. Mindenesetre már felvették a kapcsolatot a legnagyobb nemzetközi lobbicsoportokkal, és tárgyalnak Lars Adaktusson konzervatív politikussal, svéd európai parlamenti képviselővel, hogy lépjen fel érdekükben Brüsszelben és más fórumokon is. Paddy Maguire, a Notre Dame igazgatója a legfelsőbb szintű diszkriminációnak nevezte, hogy a svéd gyerekeknek és szüleiknek tilos lenne vallási oktatási intézményt választaniuk. 

Mint közleményükben írják, már előzőleg is volt példa rá, hogy a katolikus általános iskola és más, közösségi fenntartású oktatási intézmény életét forrásmegvonással próbálták megnehezíteni, de most, még ha nem is sikerül a kormánypárt akciója, a negatív kampány óriási károkat okoz az ilyen iskolák társadalmi megítélésében. A Notre Dame-ba jelenleg négyszáz kisdiák jár, új épületüket 1997-ben még Szilvia svéd királyné nyitotta meg. Mint azt saját védelmükben az iskola vezetősége leírja, számos menedékkérő család gyerekét is befogadták, az iskola falain belül hetven náció 49 nyelvén beszélnek a diákok. Az általános iskola fenntartója, a katolikus egyház mindemellett már régóta tervezi, hogy gimnáziumot nyit Göteborgban, így biztosítva a diákok továbbtanulását, de ha új törvény fogja szabályozni az oktatást, akkor azt azt jelentené, hogy erről határozatlan ideig le kell tenniük. 

A svéd helyzet ugyanakkor korántsem egyedülálló. Nagy-Britanniában például csak akkor nyílhat újabb katolikus, anglikán vagy muszlim iskola, ha az oda járó vallásos diákok aránya nem lépi át az ötven százalékot. A szabályozás a katolikus egyház számára konkrétan azt jelenti, hogy nem indíthat iskolát, mert a kánonjog tiltja, hogy bárkit, aki katolikus hitére hivatkozik, eltanácsoljanak az iskolából, vagyis ne vegyék fel oda. Theresa May választási kampányában ígéretet tett rá, hogy ezen változtat, ám az ügyben azóta sem történt semmi.