Brit külügyminiszter: Kevés kétség fűződik Moszkva felelősségéhez

Az orosz külügyminisztérium szóvivője eközben azt mondta, készek együttműködni a merénylet földerítésében.

MN
2018. 03. 15. 10:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A politikus a BBC televíziónak nyilatkozva csütörtökön kijelentette: az eddigi nemzetközi reakciókból megítélhetően nem sokan kétlik, hogy az elkövetők szándékoltan a Novicsok nevű, katonai célokra is használható minőségű idegméreg-hatóanyagot használták Szergej Szkripal, az orosz katonai hírszerzés egykori ezredese, a brit külső hírszerzés (MI6) volt ügynöke és lánya, Julija Szkripal ellen – írja az MTI.

Johnson szerint Szkripalt Moszkvában dezertőrnek tartják, és a mérgezéses támadás „az orosz államra jellemző” büntetőcselekedet, amelyet az egész világon „undorral” fogadtak.

Arra a kérdésre, milyen közvetlen bizonyítékok támasztják alá Oroszország felelősségét, a brit külügyminiszter azt mondta: Szkripalt „az orosz állam már korábban kinézte magának bosszúállás és megtorlás célpontjaként”, és Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrégiben személyesen és nyilvánosan jelentette ki, hogy „az ilyen emberek megérdemlik, hogy a torkukon akadjon a júdáspénz”. Hozzátette: az is bizonyítja Moszkva felelősségét, hogy a felhasznált idegméreg-hatóanyagot csak Oroszországban fejlesztették ki. A külügyminiszter kijelentette: számára az orosz fél „önelégült, gúnyos reakciója” is „alapjában véve Oroszország bűnösségére vall”.

Johnson közölte azt is: London mintát szolgáltat a gyilkossági kísérlethez használt idegméreg hatóanyagából a hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezetnek (OPCW).

Theresa May brit miniszterelnök még szerdán jelentette be, hogy a brit kormány kiutasít 23 olyan orosz diplomatát, akikről megállapította, hogy hírszerzési tevékenységet folytatnak Nagy-Britanniában, és felfüggeszt minden magas szintű diplomáciai érintkezést Oroszországgal. Az intézkedések között szerepel az is, hogy visszavonták Szergej Lavrov orosz külügyminiszter londoni meghívását, és sem brit kormányilletékesek, sem a királyi család tagjai nem lesznek jelen a nyári oroszországi labdarúgó-világbajnokságon. Theresa May szerint a kiutasításokkal London a következő évekre szinte megbénítja Oroszország nagy-britanniai hírszerzési tevékenységét.

Arra a kérdésre, hogy London a bejelentés után milyen szinten tart majd kapcsolatot Moszkvával, Boris Johnson a csütörtöki BBC-interjúban azt mondta: a kapcsolattartás „egy időre sokkal nehezebbé válik”, és „nem valószínű”, hogy Szergej Lavrovot a közeljövőben fogadnák Londonban, de ez nem jelenti azt, hogy Nagy-Britanniának teljes mértékben föl kellene számolnia Oroszországhoz fűződő kapcsolatait. A brit külügyminiszter szerint „a hidegháború legsötétebb napjaiban is” fontos volt a párbeszéd fenntartása. 

A hírszerzőként azonosított 23 orosz diplomata kiutasításáról azt mondta: London ezzel a lépéssel „évtizedekre leépítette” Oroszország nagy-britanniai hírszerzési kapacitását. Arra a kérdésre, hogy a brit kormány milyen orosz válaszlépésekre számít, Johnson azt mondta, hogy a reakció az orosz félre tartozik. A brit intézkedések „arányosak a Salisbury utcáin történtekkel”, és London véleménye szerint az ügynek ez a része ezzel le is zárható – fogalmazott a brit külügyminiszter.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője eközben arról beszélt: Oroszország továbbra is kész együttműködni Nagy-Britanniával a Szergej Szkripal ellen elkövetett vegyi támadás felderítésében, ám London ezt elutasítja. Közölte, hogy Oroszország még mindig dolgozik a brit retorziókra adandó válaszintézkedéseken. 

Szerdán az orosz külügyminisztérium precedens nélküli, a normális nemzetközi párbeszéd alapjait aláásó, durva provokációnak minősítette a brit miniszterelnöknek a Szkripal-üggyel kapcsolatban Oroszország „megbüntetéséről” elmondott beszédét, egyúttal közölte, hogy a brit lépésekre adandó válasz nem várat sokat magára. A moszkvai külügyminisztérium kifogásolta, hogy a brit kormány a konfrontálódást választotta, ahelyett hogy a többek között az OPCW által megállapított nemzetközi szabályoknak megfelelően folytassa le a nyomozást – amire Moszkva egyébként készen állt.

Theresa May még hétfő este tájékoztatta a londoni alsóház képviselőit a vizsgálat eddigi eredményeiről, miszerint fegyverekben is használható, Oroszországban kifejlesztett idegméreggel követték el a gyilkossági kísérletet. May azt mondta, London szerdán tekinti át részleteiben az orosz kormány válaszát, de ha az nem lesz hiteles, akkor a brit kabinet azt a következtetést fogja levonni, hogy az orosz állam törvénysértő módon erőt alkalmazott az Egyesült Királyság ellen.

A 66 éves Szergej Szkripalt és 33 éves lányát, Juliját eszméletlen állapotban találták március 4-én a délnyugat-angliai Salisburyben. Azóta „válságos állapotban” kórházban ápolják őket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.