Hogy hangsúlyt adjon szavainak, a kormány nemrégiben a Holot menekülttábort is bezáratta, mondván: ha nincsenek menekültek, tábor sem kell nekik. A kitoloncolást eredetileg április elsején indították volna, ám a legfelsőbb bíróság a végrehajtását felfüggesztette egy tiltakozó petíció miatt, amire a kormány hétfőig válaszolhat. A jogi huzavona ellenére úgy tűnik, a kormány elkötelezett.
Még akkor is, ha – ahogy az a tüntetésekből is látszik – a társadalom nem száz százalékban támogatja ebben őket. Egyrészt aggályoskodnak a jogvédők, akiket Netanjahuék szerint Soros György pénzel (a pénzember viszont visszautasította a vádakat). Másrészt az idén függetlenségének hetvenedik évfordulóját ünneplő Izrael maga is menekültekből született, amire még sokan emlékeznek. Ahogyan meglehetősen rosszul cseng a deportálás kifejezés is a zsidó államban. Az érem másik oldala, hogy a kormánypártiak azon aggodalmaskodnak, hogy az afrikai bevándorlással az ország elveszítené zsidó karakterét. A demográfiai adatok ezt nem támasztják alá, még az alijázás (zsidók Izraelbe költözése) nélkül is egyre nő a zsidó népesség, néhány tízezer migráns nem oszt, nem szoroz. Az is igaz ugyanakkor, hogy az afrikai illegális bevándorlók mintegy 90 százaléka Tel-Aviv környékén él, és legtöbbjüknek nem sikerült az integráció. A városképhez így már hozzátartoznak a földön alvó vagy csoportosan semmittevő fekete bevándorlók.
