Az új izraeli nagykövet megérti a magyar kerítést

Joszef Amrani nem tart a növekvő antiszemitizmustól, inkább még keményebb munkára ösztökél.

– Az idegenek megítélésének aligha tett jót a migrációs válság. Hogyan látták ezt Izraelből?
– Általánosságban minden országnak megvan a joga ahhoz, hogy megőrizze identitását és karakterét. Ugyanakkor természetesen emberek vagyunk, akik felelősséggel tartozunk embertársaink iránt is, így nem hagyhatjuk figyelmen kívül a menekültek szenvedéseit. A nemzetközi közösségnek kötelessége lenne segíteni a bajbajutottakon. De azt jelenti ez, hogy egyes országoknak több százezer migránst kellene beengedni? Egyáltalán nem!

– Akkor Izraelben nem ítélték el a magyar kerítést
– Nem, Izraelben egyáltalán nem néztük rossz szemmel Magyarországot emiatt, éppen ellenkezőleg. Hiszen nekünk is megvannak a saját tapasztalataink a menekülteket illetően. Mi is építettünk kerítést déli határunkon, hogy megvédjük magunkat az illegális bevándorlóktól, mert ezt diktálta nemzetünk biztonsága. Hogyan is ítélhetnénk el Magyarországot, ha lényegében mi is ugyanazt csináltuk? Nem, Magyarország nagyon is népszerű Izraelben. Egyrészt mint turisztikai, másrészt mint befektetési célpont, nem is beszélve a magyar származású polgárok népes közösségéről.

– Milyen területeken lát lehetőséget a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére?
– Korántsem merítettük még ki a lehetőségeket például a mezőgazdaságban, különösen ami a tudományos kutatásokat illeti. De a csúcstechnológiai szektor, azaz a tudományos, a technikai és innovációs együttműködés összességében is sok lehetőséget tartogat. Említhetném még a turizmust is mint kiemelt területet; szeretnénk több magyar turistát vendégül látni Izraelben.

– Magyarország nagyon jó kapcsolatot ápol Izraellel, ugyanakkor Palesztinával is. Onnan nézve kétkulacsos politikát űzünk?
– Nem hinném, hogy erről volna szó. Mi csak annyit várunk el, hogy őszinték és tisztességesek legyenek velünk. Nem kell választani kettőnk közül, ez nem egyirányú, vagy-vagy kapcsolat. Nincs semmi gondunk azzal, ha Magyarország kapcsolatokat épít a palesztinokkal, hiszen nekünk is vannak ilyenek. Szeretnénk, ha jobbak lennének, szeretnénk, ha békések lennének, de sajnos egyelőre nem tartunk ott.

– Ön évekig az Egyesült Államokban is dolgozott, jól ismeri az amerikai politikát. Mit vár a frissen megválasztott Donald Trumptól? Betartja az ígéretét, és elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosaként?
– Az Egyesült Államok nemzetközi hatalom, és kétségtelenül Izrael legfontosabb szövetségese. Függetlenül attól, hogy milyen kormányzat ül éppen Washingtonban, együttműködésünk nagyon szoros. Azt is látni kell ugyanakkor, hogy Donald Trump megválasztása új politikai irányvonal kezdetét is jelenti. Az új elnöknek sok kihívással kell még szembenéznie, és sok ígéretet kell betartania. Bízunk benne, hogy az országaink közötti együttműködés folytatódni fog, és ha Donald Trump képes lesz megtörni a jeget az izraeliek és a palesztinok között, azt is örömmel üdvözöljük majd. Ami Jeruzsálem kérdését illeti: Jeruzsálem Izrael fővárosa, és bízom benne, hogy előbb-utóbb minden külföldi képviselet átteszi ide a székhelyét.

– Meglehetősen kemény éven van túl Izrael, egyesek már a „kések intifádájaként” írták le a támadássorozatot. Csillapodtak már a kedélyek?
– A helyzet jelenleg viszonylag nyugodt. Mi terrorban élünk már több mint 120 éve, néha többet, néha kevesebbet szenvedünk. Ez a mi valóságunk. És ugyanakkor annak a jele is, muszáj politikai megegyezésre jutnunk. Sajnos a palesztinok még mindig nem értették meg, hogy a terrorizmus sehova sem vezet.

– Hogyan érinti a szomszédos háború, az Iszlám Állam felemelkedése az országot?
– Ami történik, jó emlékeztető a nemzetközi közösségnek, különösen Európának, hogy a világnak ezen a részén nem könnyű stabilitást teremteni. Emlékeztető, hogy a Közel-Kelet milyen sok problémától szenved: elsősorban a radikalizmustól, a szélsőséges iszlámtól, kezdve Iránnal és folytatva most már szinte az egész térséggel. Mindez egyben arra is rámutat, hogy Izrael milyen értékes a régióban, hiszen egyike a kevés stabil, demokratikus országnak, amely képes egyensúlyt teremteni.

– Önök évek óta harcolnak már a terrorizmus ellen. Le lehet győzni?
– A terrorizmus nem a XXI. század új jelensége. Mindig is köztünk volt, csak különböző neveken. A terrorizmust gazdasági fejlesztésekkel, nemzetközi együttműködéssel és leginkább a gyűlölet, szélsőségesség és fanatizmus elleni oktatással féken lehet tartani. A terror ugyanis mindig akkor robban ki, amikor a gazdasági és társadalmi rendszer kudarcot vall.

– Találkozott már a magyarországi palesztin nagykövettel?
– Még csak most kaptam meg a kinevezésemet, így nem volt alkalmam rá. De én szívesen találkozom bárkivel, aki szeretne találkozni velem. Elvégre szomszédok vagyunk, nem pedig ellenségek.

Yoszef Amrani nagykövet életrajza

Pályafutás

2016 - Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Magyarország
2014 - 2016 Stratégiai főosztály vezetője, külügyminisztérium
2012 - 03/2014 Kihelyezett nagykövet, Macedónia
2009 - 03/2014 Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Zágráb, Horvátország
2008 Követtanácsos, Nyugat-Európa divízió, politikai elemzés és tervezés osztály, külügyminisztérium
2004 - 2007 Különleges megbízatású nagykövet, külügyminisztérium
2000 - 2004 Konzul, Észak-Amerika Nyugati-part, San Francisco, Kalifornia
1998 - 2000 Politikai követtanácsos, Izraeli Nagykövetség, Washington, D.C.
1996 - 1998 Igazgató, koordinációs osztály, külügyminiszteri kabinet, külügyminisztérium
1995 - 1996 Osztályvezető, politikai tervezés, palesztin tárgyalások (delegációtag)
1994 Izrael Állam elnökének politikai tanácsadója
1988 - 1993 Irodavezető és tanácsos, Izraeli Nagykövetség, Washington, D.C.
1986 - 1988 Főigazgatói titkár, külügyminisztérium
1984 - 1985 Kutató, Rothschild Alapítvány, Héber Egyetem, Jeruzsálem
1983 Részvétel a külügyminisztérium gyakornoki programjában (tréning azoknak, akik csatlakoznak a külügyminisztérium állományához)