Párhuzamosan négy bizottságban is terítékre került a magyarországi demokrácia helyzete az Európai Parlamentben. Az alkotmányügyi, költségvetési ellenőrzési, oktatási-kulturális és a nőjogi-esélyegyenlőségi bizottság is tárgyalt arról, hogy Magyarországon milyen folyamatok zajlanak, és minden bizottság – természetesen csak az illetékességi körében – egy véleményt is megfogalmazott. Ezek a vélemények aztán egy ötödik testületnél, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságnál részévé válnak egy nagy országjelentésnek, ami már arról dönt, hogy javasolják-e az Európai Parlamentnek, hogy kezdeményezze a tanácsnál a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítását. Ez az az eljárás, aminek a végén – a tagállamok egyhangú határozatával – fel lehet függeszteni egy ország szavazati jogát – jelenleg ez a legsúlyosabb büntetés, ami egy tagállamot érinthet.
Szerdán az alkotmányügyi bizottság szavazott a saját ajánlásáról és nagy többséggel, 15 igen és 4 nem szavazattal fogadta el a javaslatot, amely a módosításoknak köszönhetően az eredetinél lényegesen súlyosabb megállapításokat tartalmaz. Helyet kapott például az a kijelentés, hogy mivel Magyarországon fennáll annak a nyilvánvaló kockázata, hogy az EU alapértékeit megsértik, indokolt a 7-es cikkely szerinti eljárás elindítása.
Az ajánlás hosszú felsorolást tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy milyen területeken tapasztalható folyamatos jogsértés. Ide sorolták az alkotmányos rendszer működését, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtószabadságot, az egyetemi szabadságot, a bevándorlók, menedékkérők és menekültek emberi jogait, a gyülekezés és egyesülés szabadságát, az egyenlő bánásmódhoz való jogot, a szociális jogok védelmét, a civil szervezetek védelmét, és a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák, a zsidók és az alternatív nemi identitásúak – jogait.
A dokumentum az Alkotmánybíróság szerepének korlátozásáról is szól, mert ez negatív hatással lehet a hatalommegosztásra, az emberi jogok védelmére és a jogállamiságra. A bizottság javasolja, hogy vizsgálják felül az Országos Igazságszolgáltatási Tanács működését, hatáskörét, és felszólítják a magyar kormányt, hogy állítsa helyre az Alkotmánybíróság joghatóságát.
Ugyancsak aggasztónak tartják a képviselők a civil szervezetek elleni támadásokat, és megemlítik a Stop, Soros! csomagot is, és hozzáteszik a civil szervezetek ügyében a Velencei Bizottság már kijelentette, hogy a magyar kormány aránytalanul és szükségtelenül avatkozik be e szervezetek munkájába. A testület ezen túl mélységes sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a magyar kormányzat az EU-val kapcsolatban sokszor ellentmondó és félrevezető retorikát használ.
Magyarország kapcsán az alkotmányügyi bizottság rámutatott egy hiányosságra is, jelenleg ugyanis nincs olyan ellenőrző mechanizmus, amely rendszeresen figyelemmel követné valamennyi tagállamban a jogállamisági feltételek teljesülését. Kiemelték, hogy amikor egy állam taggá válik, onnantól már nem kérik rajtuk számon olyan szigorúan a követelmények teljesülését, s kérték az Európai Bizottságot, hogy erre vonatkozóan készítsen javaslatot.
A szavazást követően Schöpflin György fideszes EP-képviselő kért szót és elmondta, hogy szerinte ez a szavazás is a magyar választási kampány része, és a Fidesz nevében köszönetet mondott azért, hogy az EP-s bizottság ezzel is hozzájárul a magyar kormánypárt választási sikeréhez. Volt, aki megjegyezte a képviselők közül: „Szívesen.” A szavazás után Schöpflin György tudósítónknak elmondta, azért mondott köszönetet, mert „a Fidesz már régóta mondta, hogy állítsák meg Brüsszelt. És ez igazából bizonyíték, miért is kell Brüsszelt megállítani.”
