Híveinek tízezrei előtt Magyarország kormányfője félelmet és gyűlöletet vált ki. Beszédének fő célja a megfélemlítés – így kezdi beszámolóját Orbán Viktor ünnepi beszédéről a berlini Tageszeitung (Taz) című napilap cikke.
Ezek a mondatok elképesztők – szögezi le a szerző, majd nem sokkal később a miniszterelnök fenyegető mondatait idézi, amelyek szerint a választások után bosszút állnak, „erkölcsi, politikai és jogi bosszút”. Világos, írja a szerző, hogy e mondatok a kormánnyal szemben kritikus sajtónak és civil szervezeteknek szólnak.
A nyíltság új, de megfelel a helyzetnek – folytatódik a cikk. Három hét múlva, április 8-án a magyarok ugyanis új parlamentre szavaznak, és a kormányzó párt meglepő gyengeségeket mutat, még a biztosra vett februári időközi helyhatósági választást is elbukta – utal Hódmezővásárhelyre a szerző.
Maffiastruktúrának nevezi az írás a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) jelentésében feltárt kapcsolatrendszert, amely Orbán Viktor gazdagodását szolgálja, és amelynek a működése miatt a magyar adófizetőknek 42 millió eurót kellene visszafizetniük az EU részére.
A szerző ezután a békemenet szervezésének körülményeit ismerteti, amelyben – mint írja – az állam is részt vállalt: a közmédia nyíltan buzdította részvételre az embereket, sőt még Lengyelországból is az Országház elé szállították busszal az Orbánt támogató, konzervatív Jog és Igazságosság Párt (PiS) szimpatizánsait. Részvételük logikus – érvel a cikkíró –, hiszen ha Orbán elbukik, senki nem marad az EU-ban, aki megóvhatná Lengyelországot a hetedik cikkely szerinti eljárástól, amely a jogállamiság normáit hivatott ellenőrizni az országban.
„Forrongó, felajzott tömeg”, amelynek „egyetlen célja a megfélemlítés” – jellemzi a békemenet résztvevőit. Hozzáteszi: növekszik az agresszivitás a magyar politikában, nő a gyűlölet mindkét oldalon.
Ehhez képest Orbán Viktor a hangulatot csak tovább fokozza, meg sem próbálja a tömeget csitítani. „Beszédében a döntő csatáról beszél. Megpróbálja meggyőzni a magyarokat, hogy három héten belül nemcsak egy új parlamentre szavaznak, hanem örökre szólóan, a jövőjükről. És ha rossz döntést hoznak, akkor Magyarország megszűnik, akkor az országot idegen népek fogják elvenni tőlük” – olvasható a Taz.de cikkében.
Orbán számítása világos – folytatja –, a magyarok többsége a migrációval szemben áll, és ha a többség úgy gondolja, hogy ez a döntő kérdés a választáson, akkor Orbán ismét nyerhet.
A magyarokat ugyanakkor idegesíti a széles körű korrupció. Orbán veje nem az egyetlen tagja a családnak, aki jól szerepel az állami pályázatokon. Orbán apja sok nyilvános projektet lát el a kőbányájából, a bátyja jövedelmező lehetőségeket ad a barátainak. És Orbán felesége is földbirtokos, akinek Budapesttől nyugatra vannak a földjei.
Vagyis az ellenzéknek elegendő muníciója lett volna a csütörtöki ünnepi beszédekhez – állapítja meg a szerző –, meg is próbálnak a megosztott ellenzéki pártok a botrányokból tőkét kovácsolni, de egyik sem meggyőző közülük. Sem erőt, sem egységet nem tudnak az ünnepnapon felmutatni.
A cikk ezután a Magyar Kétfarkú Kutya Párt március 15-i szatirikus akcióit és jelmondatait idézi, mint például azt, hogy „Diktatúrát akarunk!”, majd a diákok esti akcióját említi meg a magyar oktatási rendszer „poroszosításáról”.
Az uralkodó párt közben „néhány óra alatt újabb hirdetéseket hoz nyilvánosságra a betelepítésről”, és azt állítja, hogy az emberek Orbán mögött állnak – folytatja az események összefoglalóját a Taz.de cikke.
„És aki nem a Fideszt választja, az már nem tartozik a magyar nemzethez. Teljes a politikai háború. Az esélytelen ellenzék egyetlen esélye az, hogy a magyaroknak már többször elegük volt a harcokból. Április 8-án ismét választanak a háború és a béke között. Tulajdonképpen az utóbbit szeretnék. És most már tudják, hogy ha Orbán tovább csinálja, akkor keserű leszámolás jön. Figyelmeztette őket” – zárul a német lap írása.
