Szkripal-ügy: Moszkva határozottan tiltakozik diplomatái kiutasítása miatt

Oroszország arányos válaszlépéseket készít elő – jelentették be Moszkvában.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Facebookon hangot adott álláspontjának, hogy az EU-ból távozó Nagy-Britannia „ráerőlteti” a közösségre az Oroszországgal fennálló kapcsolatok elrontását, ami szerinte csak Londonnak áll érdekében. Rámutatott, hogy az EU-ból való kilépést követően a brit felet az uniótól eltérően semmilyen kötelezettség nem fogja kötni, és így akár közeledhet is majd Moszkvához.

Zaharova egyébként a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a nyugati országok éppen a kemerovói tragédia idején „tették azt, amit tettek”, ahelyett, hogy „civilizált, tisztességes emberek módjára kifejeznék együttérzésüket az orosz állampolgároknak”.

Spanyolország, Albánia és Norvégia is orosz diplomaták kiutasításáról döntött

Spanyolország, Albánia és Norvégia is orosz diplomaták kiutasításáról döntött hétfőn, válaszul Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynök és lánya Dél-Angliában ideggázzal történt megmérgezésére.

Spanyolország 2, Albánia szintén 2, Norvégia pedig 1 orosz diplomata kiutasításáról döntött.

„A spanyol kormány kezdetektől úgy foglalt állást, hogy a Salisburyben idegméreggel elkövetett támadás különösen súlyos, és ez komoly veszélyt jelent közös biztonságunkra, de a nemzetközi jogra is” – indokolta a madridi külügyi tárca közleményében a lépést. Madrid egyben újfent szolidaritásáról biztosította az Egyesült Királyságot, valamint a mérgezés áldozatait.

Edi Rama albán miniszterelnök elmondta: a kiutasításokat egyeztették a NATO-tagállamokkal, s úgy fogalmazott, hogy azoknak az oroszoknak kell elhagyniuk az országot, akik – mint fogalmazott – lábbal tiporták Albánia nemzeti érdekeit.

Ine Marie Eriksen Söreide norvég külügyminiszter hétfőn szintén szolidaritásáról biztosította Nagy-Britanniát a mérgezési ügyben.

A portugál kormány viszont közölte, hogy tudomásul veszi az orosz diplomaták kiutasítására vonatkozó döntéseket, Lisszabon azonban nem jelent be ilyen intézkedést.

Korábban összesen 18 ország – köztük 15 EU-tagállam, valamint az Egyesült Államok, Kanada és Ukrajna – több mint száz orosz hírszerző kiutasításáról döntött.

Szergej Szkripal egykori orosz–brit kettős ügynök és lánya, Julija március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került az angliai Salisbury városának kórházába. A férfi korábban az orosz katonai hírszerzés ezredese volt, s tíz éven át dolgozott a brit külső hírszerzésnek. Brit álláspont szerint Szkripalt és lányát idegméreggel próbálták meggyilkolni, amiért Oroszország felelős. A moszkvai vezetés ezt visszautasítja. A nyugati országok határozottan felsorakoztak Nagy-Britannia mögött. Moszkva felajánlotta együttműködését az ügy kivizsgálásában, de kézzelfogható bizonyítékokat követel.

Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet Wess Mitchellnél, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekben illetékes helyettes államtitkáránál fejezte ki határozott tiltakozását a 60 orosz diplomata kiutasítása miatt. Hangsúlyozta: nincs rá bizonyíték, hogy Oroszország beavatkozott volna a Szkripal-ügyben folytatott nyomozásba, mint ahogy arra sem, hogy köze lenne a salisbury-i gyilkossági kísérlethez.

Orosz diplomaták kiutasításáról hétfőn 15 EU-tagállam, valamint az Egyesült Államok és Kanada tett bejelentést. Az intézkedéshez csatlakozott Ukrajna is.

Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz–brit kettős ügynök és lánya március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került az angliai Salisbury városának kórházába. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzés (MI6) ügynöke volt, ami miatt hazájában elítélték, de ügynökcsere keretében elengedték.

London a merénylettel az orosz vezetést gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszonvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát.

A cseh elnök kivizsgáltatja, nem Csehországból származott-e a méreg

Milos Zeman cseh elnök utasította a cseh elhárítást (BIS), ellenőrizze, vajon nem cseh területen gyártották vagy tárolták-e a Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynök és lánya ellen Nagy-Britannia szerint használt, Novicsok néven emlegetett idegmérget – tudatta közleményében Jiri Ovcacek, az államfő szóvivője.

A közlemény szerint a BIS-nek ellenőriznie kell az ipari üzemeket és a kutatóintézeteket.

Zeman hétfőn fogadta az elnöki palotában Michal Koudelkát, a cseh polgári elhárítás, a Biztonsági Információs Szolgálat (BIS) főnökét és Karla Slechtová hadügyminisztert. Éppen miközben Andrej Babis kormányfő bejelentette, hogy Csehország három orosz diplomatát utasít ki. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a kiutasítás a Nagy-Britanniával való cseh szolidaritás jele. Hozzátette, Oroszország azzal, hogy Csehországot is azon országok közé sorolta, ahonnan a méreg származhatott, túllépett minden határt.

Zeman szóvivője később a Twitteren – arra reagálva, hogy egy hírportál a döntést úgy értelmezte, hogy az elnök Oroszország oldalára áll – azt írta: „Ez álhír. A BIS feladata a Cseh Köztársaság elleni ismételt vádaskodásokkal kapcsolatos.”

Rudolf Jindrák, az elnöki hivatal külügyi vezetője Twitter-üzenetében közölte, hogy az orosz diplomaták kiutasítása csak jelképes lépés, valamint a nyugati szövetségesekkel való szolidaritás kifejezése. Hozzátette: azt várja, hogy a lépésnek nagyon korlátozott hatása lesz.

Zeman eddig nem foglalt állást az EU és Oroszország közötti legújabb konfliktus kapcsán. A Moszkvával való szorosabb együttműködés hívének tekintik, aki ellenezte a dél-ukrajnai Krím félsziget annektálása miatt Oroszország ellen bevezetett szankciókat.

A cseh alkotmány értelmében a külpolitikáról a kormány dönt, de az elnöknek is vannak bizonyos jogkörei, így feladatokkal bízhatja meg a kémelhárítást.

A nyugati országok nyilatkozataikban felsorakoztak Nagy-Britannia mögött. Moszkva felajánlotta együttműködését az ügy kivizsgálásában, de kézzelfogható bizonyítékokat követel.