Trump azzal viccelődött, hogy az USA-ba is örökös elnök kéne

Az amerikai elnök az utóbbi száz év legerősebb kínai elnökének nevezte Hszi Csin-pinget.

MN
2018. 03. 04. 7:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Donald Trump amerikai elnök méltatta kínai kollégáját, Hszi Csin-pinget, amiért Kína örökös elnöke akar lenni; viccelődve arra is utalást tett, hogy egyszer majd az Egyesült Államokban is be kéne vezetni ezt a rendszert – írja az MTI.

Donald Trump szavait a CNN idézte: a hírtelevízió birtokába került a hangfelvétel Trump beszédéről, amely szombaton hangzott el a politikus floridai nyaralójában zárt ajtók mögött tartott republikánus adománygyűjtő ebéden.

„Ő (Hszi Csin-ping) most életre szólóan elnök, elnök egy életre. És ő nagyszerű” – hangoztatta Trump, akinek szavait a hangfelvételből ítélve hangos nevetéssel fogadta a hallgatóság.

„Nézzék csak, neki sikerült megtennie. Azt hiszem, ez nagyszerű. Egyszer talán majd nekünk is meg kell próbálkozni ezzel” – tette hozzá viccelődve Trump, és „nagyszerű úriembernek”, az utóbbi száz év legerősebb kínai elnökének nevezte Hszi Csin-pinget. Megjegyezte, hogy Hszi „iszonyatosan jól” bánt vele a novemberi pekingi látogatása idején.

Az Egyesült Államokban az első elnök, George Washington példája nyomán az volt a hagyomány, hogy a mindenkori elnök csak egyszer indult újra a választáson, bár az alkotmányban erre vonatkozó korlátozás nem volt. Egyetlen kivétel volt, Franklin Roosevelt, akit négyszer választottak meg elnöknek, először 1932-ben. Az Egyesült Államokban 1951-ben lépett hatályba a 22. alkotmánymódosítás, amely kimondta, hogy egy személy csak kétszer választható elnökké.

Kínában jelen pillanatban ugyanez a helyzet: az alkotmány két ciklusban korlátozza az elnöki hatalomgyakorlást egy személy számára. A korlátozást azért foglalták az alkotmányba, hogy elkerüljék a tartós egyszemélyi uralmat, az államalapító Mao Ce-tung idejére (1949–1976) jellemző belharcokat, és előnyben részesítsék a kollektív vezetést. A Kínai Kommunista Párt (KKP) központi bizottsága azonban február végén kezdeményezte, hogy töröljék az alkotmányból a korlátozást. A kínai parlament ülésszaka hétfőn kezdődik, és várhatóan megszavazzák a párt javaslatát.

A Kínai Kommunista Párt központi bizottsága vasárnap hozta nyilvánosságra alkotmánymódosítási tervezetét, amely a keleti autoriter rendszer irányába tesz lépést. A javaslat egy másik pont miatt érdekes: a központi bizottság kezdeményezte, hogy a Hszi Csin-ping által novemberben, a KKP 19. kongresszusán meghirdetett doktrína preambulumként kerüljön be az alkotmányba.

Hszi Csin-ping évtizedek óta a legnagyobb hatalmú vezető, pártfőtitkári tisztségét tavaly október végén erősítették meg a KKP kongresszusán. Hszi már a kongresszus előtt nekilátott tekintélye megszilárdításához, riválisainak háttérbe szorításához, megalapozva az utat programjának megvalósításához, a szigorúbb állami ellenőrzés és az erőteljesebb diplomácia megteremtéséhez. A program része volt az is, hogy teoretikus kérdésekkel kapcsolatos gondolatait a kongresszuson beillesztették a párt alkotmányába, illetve az, hogy tovább erősödjön személyének kultusza.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.