Bár a román korrupcióellenes ügyészég (DNA) nem „egyemberes” intézmény, a bukaresti balliberális koalíció egyértelműen a nyomozó hatóság „megroppantására” törekszik a vezetője eltávolítását célzó kezdeményezésével. Szakértők szerint azonban kevés az esélye, hogy a washingtoni és brüsszeli illetékesek által a tenyerükön hordozott Laura Codruta Kövesit leváltsák a rettegett vádhatóság éléről.
„Teljes mértékben megbízom a román ügyészség vezetőiben” – Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetének minap elhangzott nyilatkozata sokak szerint garanciát jelent arra, hogy kudarcba fullad a bukaresti hatalomnak a DNA ellen indított offenzívája. A Viorica Dancila vezette kormány igazságügy-minisztere nemrég arra hivatkozva kezdeményezte Kövesi leváltását, hogy alkotmánysértő, törvénytelen, önkényes, Romániát külföldön lejárató módon vezeti a vádhatóságot. A koalíció vezető számára elsősorban azok a leleplezésnek szánt vádak szolgáltatják a muníciót, amelyek szerint az ügyészség munkatársai visszaélnek hatalmukkal, bizonyítékokat fabrikálnak, továbbá törvénytelen módon próbálnak magas rangú politikusokra terhelő vallomást kicsikarni gyanúsítottakból. A dolog szépséghibája, hogy a DNA-t érintő vádak szinte kivétel nélkül olyan – többek közt szökésben lévő – politikusoktól származnak, akik ellen eljárást folytat, vagy már vádat emelt az ügyészség korrupcióval összefüggő bűncselekmények gyanújával. Eckstein-Kovács Péter kolozsvári jogász, volt kisebbségi miniszter szerint a Kövesi elmozdítását célzó indoklás nem meggyőző, Klaus Johannis államfő pedig – akinek hatáskörébe tartozik a vádhatóságok vezetőinek kinevezése és leváltása – nem hívja vissza a vezető ügyészt, hacsak nem derül ki róla vagy az általa vezetett intézményről valami „ordas” törvénytelenség.
– A román kormánykoalíció megelégelte, hogy a DNA jobbra-balra csapkodva folytatja korrupcióellenes tevékenységét, ezért beleállt az ügyészi kar megzabolázásába. Johannis elnök vagy az amerikai nagykövet állásfoglalásából is kitűnik azonban, hogy Kövesi leváltása nem következik be, az EU intézményeinek és tagállamainak egységes álláspontja szerint ugyanakkor a romániai korrupcióellenes küzdelemnek folytatódnia kell” – magyarázta lapunknak a bukaresti szenátus egykori tagja. A romániai korrupcióellenes harcot megalapozó Traian Basescu exállamfő volt tanácsadója úgy véli, az erősen korrupt országok közé tartozó Romániában az üzleti és politikai szférának egyaránt érdeke, hogy minél tisztább és átláthatóbb, ugyanakkor európai minőségű legyen az igazságszolgáltatás.
Egyébként a bukaresti látogatása során Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke által is méltatott DNA-t és vezetőjét a számok is igazolják. Az ügyészség tavaly rekordszámú, közel négyezer ügyet göngyölített fel, a bíróságok pedig több mint hétszáz vádlottat ítéltek el a nyomozó hatóság vádiratai alapján, köztük három képviselőt, egy szenátort és 28 polgármestert. Sőt az ügyosztály nyomozásainak eredményeként, a jogerős ítélettel zárult korrupciós ügyek elítéltjeitől közel egymilliárd eurónak kellene befolynia az államkasszába, a DNA ügyészei ugyanis közel ezer esetben rendeltek el vagyonelkobzást.
