Nem zárta ki a Szíriára mért légicsapás lehetőségét az amerikai védelmi miniszter, aki a katari emírrel folytatandó tárgyalásai előtt nyilatkozott újságíróknak a Pentagonban hétfőn. „Jelenleg semmit nem zárok ki” – fogalmazott James Mattis, aki elmondta azt is, hogy az amerikai kormányzat konzultál európai és közel-keleti szövetségeseivel a megteendő lépésekről.
Mattis kifejtette: az első dolog, amit az amerikai kormányzat vizsgál, hogy egyáltalán hogyan kerülhetett sor vegyi fegyverek alkalmazására Szíriában. Utalt arra is, hogy 2013-ban Oroszország vállalt kezességet azért, hogy Szíria felszámolja vegyifegyver-készletét. A miniszter egyúttal hangsúlyozta, hogy a Trump-kormány más országokkal együttműködve kíván foglalkozni a témával. De – mint fogalmazott – minden megoldás „terítéken van”.
Amerikai sajtóhírek szerint Donald Trump elnök még hétfő este tárgyal katonai vezetőkkel a szíriai helyzetről. A megbeszélésen jelen lesz John Bolton, az új nemzetbiztonsági tanácsadó is, aki hétfőn lépett hivatalba. Trump vasárnap kilátásba helyezte, hogy Damaszkusznak „magas árat kell majd fizetnie” a vegyifegyver-támadásért.
Az elnök a hétfői kormányülés előtt a Fehér Házban újságíróknak megerősítette, hogy Washington válaszlépésekre készül Szíriában. Elítélte a „gyűlöletes¨ vegyifegyver-támadást, és közölte, hogy 24–48 órán belül „nagyobb horderejű döntés” születik a válaszlépésről. Trump leszögezte, hogy az ő szemében nem kétséges, ki a felelős, s akár Oroszország, akár Szíria, akár Irán, „mindenki fizetni fog”. Az egyik újságíró kérdésére, amely az esetleges katonai válaszlépést feszegette, Trump is úgy válaszolt: minden lehetőség terítéken van.
Az elnök tájékoztatójával egy időben közleményt adott ki a külügyminisztérium is. A tárca emlékeztetett arra: a vegyifegyver-támadást abban a térségben követték el, ahol a kormányzati haderő működik, és a támadás áldozatainak tünetei egyértelműen valamilyen ideggázra utalnak. „Következményei lesznek az elfogadhatatlan atrocitásnak” – fogalmazott a közlemény, egyúttal felszólította Szíriát és Oroszországot, hogy nyissa meg Kelet-Gúta térségét az orvosi segítséget is magában foglaló segélyszállítmányok és a nemzetközi megfigyelők előtt.
