Ismét komoly kritikát kapott a Fideszt is soraiban tudó európai parlamenti képviselőcsoport, az Európai Néppárt (EPP) vezetése, most éppen azért, mert gratulált a magyar kormánypárt vasárnapi kétharmados választási sikeréhez. A bajor Manfred Weber néppárti frakcióvezető hétfőn arról írt a Twitteren, várja a közös munkát, mert közös megoldásokat kíván találni a mindenkit érintő európai kihívásokra. Erre a belga Guy Verhofstadt, az EP liberális frakciójának vezetője – és sokan mások – felhorkantak.
Verhofstadt maga azt írta, szerinte azzal, hogy az európai értékek tiszteletére való felszólítás nélkül gratulált Orbánnak, az EPP legitimálja a magyar miniszterelnök jogállamiság elleni támadásait és az autoriter rendszer bevezetésére tett kísérletét.
Weber erre reagálva szintén a Twitteren egyebek között közölte: „(Orbánt) kritizáljuk, amikor kell, de gratulálunk is neki, ha megnyer egy választást.” Mint írta, az EPP világosan lefektette, meddig mehet el a magyar kormány, és a továbbiakban is kifejezik vele szemben az elvárásaikat.
Az Európai Néppárt frakciójának svéd alelnöke, Anna Maria Corazza Bildt a Magyar Nemzet bezárása kapcsán kedd délután pedig ezt írta: „Az EU-nak és az Európai Néppárt képviselőcsoportjának gyorsan cselekednie kell, hogy elkerüljék a demokrácia, a média és a civil társadalom további visszaszorítását Magyarországon.”
Nemcsak most, hanem korábban is sok kritika érte az Európai Néppártot amiatt, hogy kiállnak a Nyugaton illiberálisnak és vállalhatatlannak tartott Fidesz mellett. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még a választás előtt a 888 nevű kormányzati heccportálnak nyilatkozva arról beszélt, „vitáink vannak, lesznek is, ez egészen biztos, de ez semmit nem von le annak a ténynek a jelentőségéből, hogy jelenleg az EPP legerősebb pártja mi vagyunk”.
Utóbbi azért is fontos, mert pont ez az oka annak, hogy a Fidesznek nem kell aggódnia amiatt, hogy a most Brüsszelben zajló eljárások végén aktiválják a magyar kormánnyal szemben az uniós alapszerződés hetes cikkét. Ugyanez azonban a Brüsszelben szintén fekete báránynak számító lengyel kormánnyal szemben már megtörtént.
Bíró-Nagy András, a Policy Solutions kutatási igazgatója és az MTA kutatója a lapunknak adott márciusi interjújában így fogalmazott: „A csatlakozás óta eltelt időszakban a fideszes képviselők az esetek több mint 95 százalékában szavaztak együtt az Európai Néppárttal.” Mint mondta, a Fidesznek sok képviselője van az EP-ben, a létszám pedig még nagyobb, ha a Fidesszel együtt mozgó határon túli magyar képviselőket is számítjuk. Ezért aztán a Néppárt védőernyőt tart Brüsszelben az értékes szavazatokat szállító Fidesz fölé.
Ám e védőernyő semmit sem jelent majd az Európai Tanácsban: a tagállami kormányfők megkezdték az egyeztetést a következő uniós költségvetésről. Többen hangoztatják, hogy a közös értékekkel nem azonosuló országokat – Lengyelországot és Magyarországot – valami módon pénzmegvonással kellene hogy szankcionálja az EU.
A vitában Orbán Viktornak csak akkor lenne esélye Magyarországnak kedvező szeletet kihasítani a költségvetési tortából, ha a korábbi konfrontatív hangnemről együttműködőre váltana, ám ismerve a magyar kormányfőt, erre nem fog sor kerülni.
