Lengyel, magyar két jó bölény: a Zubrówka és az ellenálló képesség

Jaroslaw Kaczynski a nemzetállamok elsőségéről beszélt Budapesten, a Fidesz választási győzelmét kívánva.

– Mekkora győzelemre számít vasárnap? Akkorára, hogy mi legyünk a legnagyobbak. És hogy folytathassuk a munkánkat – ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta a jórészt középkorú Fidesz-szimpatizánsok között állva feltett kérdésünkre az után, hogy Jaroslaw Kaczynski lengyel pártelnökkel és Mateusz Morawiecki kormányfővel együtt ünnepélyes keretek között felavatta a 2010-es szmolenszki repülőgép-katasztrófának emléket állító parkot. Emelkedettsége ellenére a budapesti esemény nem nélkülözött bizonyos kampányelemeket, mint például tucatnyi CÖF-zászlót és a magyar kormányfő elmélkedését a kampányfinisről. Szavai szerint a választási kampány vége „leginkább kézitusa, az ember őrlődik magában, lehajtott fejjel járkál, de a lengyel látogatás adott egy lehetőséget, hogy felemeljük a fejünket”.

A Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnökének és a lengyel kormányfőnek a látogatását a kampány csúcspontjára időzítették, és Kaczynski nem is mulasztotta el kijelenteni, hogy a Fidesz győzelmét várja a vasárnapi választáson. Beszédében kifejtette, a szmolenszki katasztrófában meghalt ikertestvére, az akkori köztársasági elnök, Lech Kaczynski a Lengyelországban akkortájt kezdődött „jó változást” képviselte mindazokkal együtt, akik a szerencsétlenül járt gépen utaztak. A változás ma egész Közép-Európában zajlik, és ebben központi szerepet játszik szerinte Orbán Viktor. Kaczynski úgy véli, a térség nem megy szembe Európával, ellenkezőleg, most ők mutatják az utat Európának, és Lengyelország Magyarországgal együtt az önkéntes együttműködésen alapuló nemzetállami gondolat zászlóvivői. Április 8-ra utalva azt mondta, a választók itt „nemcsak a magyar, hanem a világszabadság ügyében hoznak döntést”.

A főváros XXII. kerületében, Budafok–Tétényben, a Duna-parton álló szabálytalan fekete kereszt és kőkapu annak a 96 áldozatnak az emléke előtt tiszteleg, aki 2010. április 10-én a nyugat-oroszországi Katynba igyekezett, hogy az ott 1940-ben kivégzett lengyel katonatisztekre emlékezzen. Ám soha nem értek oda, gépük Szmolenszk mellett a sűrű ködben lezuhant. A lengyel közvéleményben rendkívül nagy döbbenetet kiváltó esettel kapcsolatban rögtön felmerült az orosz befolyás kérdése. De később sem az ügyben indított orosz, sem a lengyel vizsgálat nem jutott olyan megállapításra, amely sejtetni engedte volna, hogy az oroszok keze lett volna a szerencsétlenségben. Hogy a legújabb kori Lengyelországnak mekkora lélektani terhet jelentett Szmolenszk, azt egyébként az is illusztrálja, hogy 2010 óta minden hónap tizedikén Varsóban emlékmisére gyűlik össze több ezer ember, majd vonul át az elnöki palotához, ahol minden alkalommal Kaczynski mond beszédet. 

Mateusz Morawiecki a két nép között fennálló különbségek felől közelített, szerinte a lengyel és a magyar nyelv nem is állhatna távolabb egymástól, mégis szimbólumértékű, hogy éppen a barát szó majdnem azonos a lengyel brattal. Mint a lengyel kormányfő mondta, biztos abban, hogy Magyarországról indul el az a változás, amely Európát, az Európai Uniót jobbá teszi.

Az emlékműavatáson az ötszáz szimpatizáns leginkább a magyar kormányfő beszédét várta, aki Kaczynski gondolatait mintegy visszatükrözve felidézte, hogy az uniós belépés idején az volt a kampány mottója, hogy Európa a jövőnk. „De mára egyértelmű, hogy mi vagyunk Európa jövője. ( ) Olyan Közép-Európát akarunk, amelyet nem lehet fehér asztalok mellett felosztani, amelyről nem dönthetnek nélküle, amely nem engedi magát megfélemlíteni, megleckéztetni, ahol a nemzetek kiállnak egymásért, ahol magától értetődően mi döntjük el, kit engedünk be a területünkre, és ahol a saját törvényeink és igazságunk szerint élhetünk” – fogalmazott Orbán. A kormányfő egy Lech Kaczynskival a lengyel elnöki rezidencia kertjében történt 2008-as poharazgatását is felidézte. Egy alkalommal a Varsó melletti elnöki rezidencián a bölényfüves vodka, a Zubrówka fogyasztása mellett a lengyel–magyar barátságról elmélkedtek, a két népet is bölényekhez hasonlítva. „Sokszor kipusztulhattunk volna, de mégis itt vagyunk” – vonták le a tanulságot akkor. 

Egyébként a budapesti kerületek között valóságos versengés zajlott, hol állítsanak a lengyeleknek szobrot, emlékművet. A múlt év végén Kocsis Máté józsefvárosi polgármester nyújtott be javaslatot a fővároshoz egy Lech Kaczynski-szoborra, de az emlékműversenyben végül Karsay Ferenc budafoki polgármester nyert.