Gőzerővel folytatódik az észak-koreai diplomáciai testület világjárása, miközben egyre több kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy reálisan nézve várható-e érdemi előrelépés a nukleáris leszerelés utóbbi hónapok enyhülése nyomán előkerült kérdésében. Az olimpia alatt észak-koreai küldöttség járt Dél-Koreában, majd személyesen Kim Dzsongun, az ország teljhatalmú ura látogatott Kínába, hétfőn pedig – egy türkmenisztáni kitérő után – Ri Jongho külügyminiszter látogatott Moszkvába. A kétnaposra tervezett vendégeskedésen Ri találkozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, és a Koreai-félsziget helyzetéről fognak tárgyalni.
Mindezzel szinte párhuzamosan, a hétvégén amerikai diplomáciai bennfentesek arról beszéltek a sajtónak, hogy Kim Dzsongun hivatalosan is beleegyezett a koreai nukleáris leszerelésről szóló tárgyalásokba. Mindeddig ugyanis nem volt egészen biztos, hogy Kim mit akar kihozni a párbeszédből, még akkor sem, ha kétoldalú megbeszélésre küldött meghívót Donald Trump amerikai elnöknek, aki el is fogadta. Jelenleg, úgy tudni, titkos tárgyalások zajlanak a két ország között annak érdekében, hogy valamiféle tárgyalási alapot hozzanak létre a két vezető májusra tervezett találkozójára. Mielőtt azonban elkönyvelnénk magunkban, hogy kitör a béke a Koreai-félszigeten, vegyük figyelembe: többen is utalnak arra, még csak az sem biztos, hogy a találkozó valóban létrejön. Függ ez nyilván az előzetes egyeztetések, valamint az április 27-ére meghirdetett Korea-közi csúcs eredményétől is.
Sőt, több elemző is felhívta a figyelmet arra, hogy bár Kim Dzsongun belement a kétoldalú tárgyalásokba, nem biztos, hogy számára az atommentesség pontosan azt jelenti, amit az amerikaiak szeretnének. Merthogy Washingtonban valószínűleg azt próbálnák meg elérni, hogy Észak-Korea felhagyjon a nukleáris fegyverkezéssel, ezzel pedig az Egyesült Államok és a világ megszabaduljon a leginkább kontrollálhatatlan atomhatalomtól.
Kim viszont – aki a mendemonda szerint halálos ágyán ígérte meg az országot addig vezető édesapjának, hogy eléri az atommentességet – lehetséges, hogy teljesen mást ért ezalatt. Bár ezt Phenjanban nem mindenki hiszi el, amerikai atomfegyverek ma már nincsenek Dél-Koreában, ennek ellenére elképzelhető olyan északi követelés, amely szerint a továbbiakban az Egyesült Államoknak vállalnia kellene, hogy többé nem is telepít oda újabbakat. Sőt, kérhetik azt is, hogy az Egyesült Államok és Dél-Korea álljon el a két Koreát elválasztó határtól nem messze elkezdett THAAD rakétavédelmi rendszer fenntartásától, vagy hogy az amerikai csapatok hagyják el Dél-Koreát. A Kim-rezsim már számtalanszor hangoztatta, hogy számára az atomfegyver létkérdés, függetlenségének biztosítéka. Éppen ezért nagyon nehéz elképzelni, hogy lemondana róla széles körű amerikai biztosítékok nélkül.
