Recep Tayyip Erdogan azt állította, hogy a 2002 óta kormányon lévő, iszlám gyökerű Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) a népszerűség tekintetében nem ártott a korrupciós botrány, amely december óta övezi a hatalom felső köreit. „A politikai gyűléseinken szerte az országban megjelenő tömeg az ellenkezőjéről tanúskodik” – jelentette ki.
Hatalomra kerülése óta az AKP nem bukott el egyetlen választást sem, de a Sonar közvélemény-kutató intézet legutóbbi felmérése szerint a párt – most, az önkormányzati választások előtt – veszített támogatottságából, 40 százalék környékén áll, pedig a 2011-es parlamenti választásokon a szavazatoknak majdnem az 50 százalékát megszerezte. A helyhatósági választások eredménye jelzés lesz az AKP számára, amelynek készülnie kell az augusztusi elnökválasztásra is.
A korrupciós vádak és az ezek nyomán elindított bűnügyi eljárások mögött Erdogan a szintén vallási-konzervatív elveket valló ellenlábasát, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen hitszónokot véli felfedezni. A kormányfő azzal vádolja őt, hogy jelentős befolyása van a török bíróságokra és a médiára. „Ez a szervezet (a Gülen vezette Hizmet, vagyis Szolgálat nevű mozgalom) aljas szándékkal beférkőzött az államapparátusba és egy párhuzamos államot hozott létre” – jelentette ki Erdogan. Gülen tagadja ezeket a vádakat.
A miniszterelnök bejelentette egyúttal, hogy a választások után „akcióba lendül” a mozgalommal szemben, és „ártalmatlanná teszi” azt, „megtisztítja” a Hizmet híveitől az államszervezetet. Nem fejtette ki, hogy milyen intézkedésekre gondol, noha a kormány alkotott egy törvényt a magániskolák megszüntetéséről. Gülen mozgalma több ezer iskolát tart fönn, és ezek nagy bevételi forrást jelentenek a szervezetnek.
