Államfőválasztást tartanak szombaton Szlovákiában

A szabályozás szerint az új államfő első fordulós megválasztásához a leadott és érvényes voksok több mint felének megszerzése kell, különben második forduló következik.

Sokáig vezető helye volt a támogatottsági felmérésekben a legerősebb szlovák kormánypárt, az Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) támogatásával induló Maros Sefcovicnak, aki az Európai Bizottság (EB) szlovák alelnöke. Sefcovic önmagát úgy jellemezte, hogy olyan pártpolitika felett álló államfő akar lenni, aki társadalmi megbékélést hoz és az ország minden állampolgárát képviseli. Ezzel arra utalt, hogy a jelenlegi államfő, a mostani megmérettetésen már nem induló Andrej Kiska megválasztása óta gyakorlatilag állandó feszültség áll fenn a kormányzat és az annak szinte minden lépését erőteljesen bíráló köztársasági elnök között, ami az elmúlt években érezhetően elmélyítette a politikai nézetek mentén a társadalmon belül egyébként is jelenlévő megosztottságot.

Mellettük a második körbe bekerülésre még esélye lehet a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének, Stefan Harabínnak is. Harabín az első Fico kormány idején (2006-2010), Vladimír Meciar pártja, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) jelöltjeként az igazságügyi tárcát vezette és jelenleg is a Legfelsőbb Bíróság bírája. Harabínnak – akit a pozsonyi liberális sajtó egyhangúlag csak negatív kontextusban emleget – tíz százalék feletti támogatottságot mérnek.

Öt és tíz százalék közti támogatottságot mutatnak a felmérések még Marián Kotlebának, az ellenzéki Mi Szlovákiánk – Néppárt elnökének és államfő-jelöltjének is. Kotleba önmagát és pártját keresztény és nemzeti értékek mentén határozza meg, erőteljesen EU- és NATO-kritikus, a pozsonyi liberális sajtó szélsőjobboldalinak, esetenként fasisztának minősíti.

A szlovák államfőt 5 évre választják, hivatalos székhelye a pozsonyi Grassalkovich palota. A szlovák államfő jogkörei meglehetősen korlátozottak, bár a törvényalkotási folyamatban elvben vétójoga van, eddig ritkán esett meg, hogy az általa kifogásolt jogszabályokat a parlament ne szavazta volna meg újra.

A szlovák államfő-választáson, amely közel 13 millió euróba kerül, 4,4 millió szavazásra jogosult szlovákiai választópolgár vehet részt, köztük – a különösen súlyos bűncselekmények elkövetőinek kivételével – elítéltek is. Az államfő-választáson a részvétel Szlovákiában rendszerint nem kimagasló, az utóbbi három alkalommal 40 és 50 százalék között alakult, és a második körben mindig némileg magasabb volt.

A szombaton reggel héttől este tízig tartó voksolás első részeredményeit a szavazóhelyiségek bezárását követően hozzák nyilvánosságra, a nem hivatalos végeredmények vasárnap hajnalban a hivatalos végeredmény vasárnap délelőtt várható.