Megbüntették a nagy pártokat a britek

Súlyos veszteségeket szenvedett el a kormányon lévő brit Konzervatív Párt és a legfőbb ellenzéki erő, a Munkáspárt a csütörtökön megrendezett részleges helyhatósági választásokon. Elemzők szerint ezúttal a brexit okozta bizonytalanság, s nem a helyi ügyek határozták meg az Angliában és Észak-Írországban lezajlott voksolások kimenetelét.

Angliában 248, Észak-Írországban 11 helyi tanácsot választottak újjá részben vagy egészben, a polgároknak összesen 8804 tanácsnoki mandátumról kellett dönteniük. Az érintett angliai választó­körzetekben a Theresa May miniszterelnök vezette kormányzó Konzervatív Pártnak csaknem ötezer, a legnagyobb ellenzéki erőnek, a Jeremy Corbyn vezette Munkáspártnak több mint kétezer képviselője volt. Tegnap estig nem ért véget a szavazatszámlálás, de az addig kihirdetett eredmények alapján a Konzervatív Párt 923 tanácsnoki helyet veszített el, a Munkáspárt 102-őt, míg a harmadik erőként számon tartott Liberális Demokraták 512-vel növelték mandátumaik számát. A Nigel Farage által nemrég alapított, egyre népszerűbb Brexit Párt nem indult.

– Úgy tűnik, a szavazók mind a konzervatívoknak, mind a Munkáspártnak azt üzenték: dögvész mind a két családra! – nyilatkozta a BBC-nek John Curtice közvélemény-kutató, utalva arra, hogy az eredmény a közelgő európai parlamenti (EP-) választásokon megismétlődhet, amennyiben az Egyesült Királyság részt vesz rajtuk. Az Európai Unió és a londoni kormány között létrejött áprilisi egyezség szerint a szigetországnak nem kell megrendeznie május 23-án a választást, ha a londoni parlamentnek május 22-ig sikerül elfogadnia az EU és az Egyesült Királyság között létrejött, de a parlament által már háromszor elutasított, az uniós kilépés feltételrendszeréről szóló megállapodást. Ebben az esetben az ország június elsején hagyhatja el a közösséget.

Egyezmény híján a britek október 31-ig kapnak időt a rendezett kiválásra, de ebben az esetben választásokat kell tartaniuk és képviselőket küldeniük az Európai Parlamentbe. A brexit kezelésének módja rengeteg szavazót taszított el a Konzervatív Párttól, ami a felmérésekben is tükröződik: az EP-választásokon mindössze 13 százalékos eredményt érhet el Theresa May pártja, a harmadik helyre szorulva a második Munkáspárt (21 százalék) és az első Brexit Párt mögé. Utóbbi a négy hónappal ezelőtti alapítása óta harminc százalékra tornázta fel támogatottságát.

A Munkáspárt vezetője újságírók előtt. Komoly a veszteség
Fotó: REUTERS/Phil Noble

A szavazók a Munkáspárttal is elégedetlenek, amiért nem tette egyértelművé, támogatja-e egyáltalán a brit kilépést. John Curtice szerint véget értek azok a napok, amikor még a két nagy párt uralta a politikát. Mint mondta, mostanában nem fog megismétlődni a 2017-es forgatókönyv: az akkori parlamenti választásokon ketten együtt a szavazatok több mint nyolcvan százalékát szerezték meg.

Brandon Lewis, a Konzervatív Párt főtitkára sajnálatának adott hangot a csütörtöki voksolás eredményeként elveszített mandátumok miatt, a brexit miatti patthelyzetet okolva ezért. Alátámasztják szavait a számok is, hiszen elsősorban a brit kilépésre szavazó körzetekben veszítettek mandátumokat a konzervatívok és a munkáspártiak.

A patthelyzet feloldásához mindenesetre nem került közelebb a brit kormánypárt, amely hétfő óta újra tárgyalásokat folytat a Munkáspárttal a helyzet rendezése érdekében. Az ellenzéki alakulat a megbeszélés napirendjére akarja venni az újabb EU-népszavazás kiírását és az állandó jellegű vámuniós viszonyrendszer kialakítását az EU-val, de a kormány eddig mindkét lehetőséget mereven elvetette. A Downing Street szóvivője ugyanakkor úgy fogalmazott, mindkét oldalnak kompromisszumkészséget kell mutatnia.