Iain Lindsay: Visszaszerezzük a szuverenitást

Az EU-tagság megszűnésének a ­lényege éppen az, hogy ne Brüsszel és Stras­bourg utasításai szerint kelljen cselekednünk – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Iain Lindsay, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete. A diplomatával többek között a Nagy-Britanniában élő magyarok helyzetéről, a bevándorlás szabályozásáról és a Rolls-Royce-okról beszélgettünk.

Fotó: Teknős Miklós

– A brit kilépés másnapján, február elsején semmilyen érzékelhető jele nem lesz sem Nagy-Britanniában, sem az EU tagállamaiban annak, hogy Nagy-Britannia nem tagja többé az EU-nak?

– Ez pontosan így van. Bár jogilag elhagyjuk az EU-t, december végéig egy átmeneti időszak következik, ez alatt az idő alatt pedig de facto tagjai leszünk az uniónak. Továbbra is tartjuk magunkat az EU-n belüli mozgásszabadságot garantáló négy szabadság elvéhez. Ez azt jelenti, hogy a magyarok az év végéig szabadon utazhatnak Nagy-Britanniába, ott dolgozhatnak és tanulhatnak is. Az átlagpolgárok életében nem lesz érzékelhető változás, de a brit politikusok nem fognak részt venni uniós találkozókon, a nagykövetségünk épülete előtt lengő uniós zászlót pedig ­leeresztjük. Az átmeneti időszak lezárultát követően lesznek csak változások. A ja­nuár 31-i kilépésnek tehát elsősorban jogi és lélektani hatása lesz.

– A Nagy-Britanniában élő magyarok közül több mint 75 ezren kértek már tartós letelepedési engedélyt. Ők mindenáron a szigetországban maradhatnak? Akkor is, ha az év végéig Nagy-Britannia nem köt szabadkereskedelmi megállapodást az EU-val, s alku nélkül vágja el a szálakat az unióval?

– Igen, a kilépés feltételeit rögzítő megállapodás értelmében garantáljuk a Nagy-Britanniá­ban élő EU-állampolgárok jogait. Ez volt a legfőbb kérdés, amiről egyezség jött létre az Európai Unióval. A mintegy 3,5 millió EU-polgárból már 2,7 millióan folyamodtak letelepedési státusért. A többiek 2021. június 30-ig megtehetik ezt. Ezek a közösségek fontos gazdasági, társadalmi és kulturális szövetét alkotják Nagy-Britanniának.

– Nemsokára megkezdődnek a Nagy-Britannia és az EU közötti tárgyalások egy szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről. Brüsszel leszögezte: ha London a jövőben nem engedélyezi az uniós állampolgárok szabad mozgását, nem férhet hozzá az EU közös piacához. Ez a kitétel megnehezíti a tárgyalásokat?

– Az Európai Unió ezeknek az úgynevezett egyenlő feltételeknek a meglétét nem kérte számon egyetlen másik olyan tárgyalópartnerétől sem, amelyikkel szabadkereskedelmi megállapodást kötött. Nem véletlenül döntöttünk úgy, hogy visszaszerezzük szuverenitásunkat. Tárgyalásaink valószínűleg márciusban kezdődnek meg. Nem lenne értelme kereskedelmi korlátokat felállítani. Már csak azért sem, mert Írország kivételével az összes EU-tagállamnak kereskedelmi többlete van a Nagy-Britanniával folytatott kereskedelmében, vagyis jól profitálnak belőlünk. Európa második legnagyobb gazdasága vagyunk, minőségi termékeket állítunk elő. Az ember nem hamar szabadul meg a Rolls-Royce-jától vagy a Bentley-jétől. Az EU elhagyásával viszont a globális ­piacon akarunk versenyképesek lenni. Minden bizonnyal az EU-étól eltérő szabályrendszert vezetünk majd be, de a tagság megszűnésének a lényege éppen az, hogy ne Brüsszel és Strasbourg utasításai szerint kelljen cselekednünk.

Fotó: Teknős Miklós

– Nagy-Britannia új bevándorlási rendszert tervez bevezetni azután, hogy legkorábban december végén de facto is elhagyja az EU-t. Ennek értelmében előnyben részesülnének a hiányszakmákba jelentkező, illetve képzett és angolul jól beszélő munkavállalók. Ez nem fogja eltántorítani Nagy-Britanniától az EU-munkavállalókat, akik a brit helyett könnyebben hozzáférhető munkaerőpiacokat fognak választani?

– 2021. január elsejétől valóban egy új bevándorlási rendszert vezetünk be, egy szabályozott migrációs rendszert. Erre azért van szükség, mert sokan vágynak Nagy-Britanniába. Az országunkba irányuló évi nettó bevándorlás mértéke akkora, mint Debrecen lakossága. Az elöregedő társadalom miatt szükségünk van a bevándorlásra, de kontroll alatt kell tartanunk a számokat. Nagyon sok brit éppen a migráció miatt szavazott az EU elhagyására. Jelentős hasznot húztunk a bevándorlásból, de alábecsültük annak elsősorban Kelet- és Észak-Angliára gyakorolt társadalmi hatását. Az EU-n belüli szabad mozgástól eltekintve Nagy-Britannia amúgy is vonzza a külföldi munkavállalókat, például Dél-Ázsiából, Afrikából, a Karibi-térségből. A válás után az EU-ból érkezők száma elkerülhetetlenül csökkenni fog. Továbbra is szükségünk lesz külföldi munkaerőre, de olyanokra, akik képzettek, tehetségesek és beszélik a nyelvünket. Nem kétlem, hogy továbbra is vonzó célország leszünk.

– Ha nem jönne létre szabadkereskedelmi megállapodás az év végére, s Boris Johnson miniszterelnök tartja magát az ígéretéhez, miszerint december 31-én megállapodás nélkül is elválnak Nagy-Britannia és az EU útjai, kialakulhat egyfajta válsághelyzet?

– Ha volna kristálygömböm, nem lennék diplomata. Feltételezésekre nehéz reagálni.

– Viszont megállapodás híján nem zárulnának le a határok és keletkeznének akadályok az árukereskedelemben?

– Abban a valószínűtlen esetben, ha nem jönne létre megállapodás ez év végéig, a tárgyalásokat pedig nem hosszabbítanánk meg, akkor a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO szabályait kellene alkalmazni. A kereskedelem viszont nem állna le, hiszen az áruk az EU-n kívül is szabadon mozognak. Lehetetlen a jövőbe látni, de az biztos, hogy Nagy-Britannia és az Európai Unió is megállapodásra törekszik. Optimista vagyok, hogy ez december végéig sikerülni fog.

– A Magyarországon működő brit cégek sok embert foglalkoztatnak. Ők hogyan készülnek a brexitre, a megállapodás nélküli forgatókönyvre?

– Egyszerű a válasz: a működésükben semmiféle változás nem fog bekövetkezni. Ezek a vállalatok a magyarországi és a regionális üzleti lehetőségek miatt jöttek Magyarországra. Állandó kapcsolatban vagyunk ezekkel a cégekkel, s világossá tették, hogy semmilyen hatással nem lesz a tevékenységükre a brexit. Sőt minden egyes vállalat, amelyet az elmúlt hat hónapban meglátogattam, még növeli is munkaerejét.