Hazánk továbbra sem kér a migránskvótából

Noha az úgynevezett kvótahatározatok csak 2017 őszéig voltak hatályban, Lengyelország és Csehország mellett az Európai Unió bírósága újra elítélte Magyarországot is, amiért megtagadta a nemzetközi védelmet kérelmezők áthelyezésére szolgáló ideiglenes mechanizmusnak való megfelelést. Különösen felháborító ez annak tükrében, hogy a 2015-ös kvótahatározatokat szinte egyetlen másik tagállam sem teljesítette maradéktalanul – reagált a tegnapi verdiktre Varga Judit igazságügy miniszter.

Budapest, 2020. február 28. Varga Judit igazságügyi miniszter a minisztériumi dolgozószobájában Budapesten 2020. február 27-én. MTI/Mohai Balázs Fotó: Mohai Balázs

Nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit Lengyelország, Magyarország és Csehország, amikor megtagadta a nemzetközi védelmet kérelmezők áthelyezésére szolgáló ideiglenes mechanizmusnak való megfelelést – közölte ítéletét tegnap az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága.

Az Európai Unió Tanácsa 2015-ben hozott döntést arról, hogy Magyarországnak 1264 menedékkérőt kell átvennie, ezt a határozatot jogtalan döntés miatt az Európai Bíróságon Magyarország és Szlovákia megtámadta, de 2017 szeptemberében a bíróság a keresetet elutasította. Ezután a bizottság 2018 januárjában beperelte Magyarországot, amiért nem hajtotta végre a belügyminiszteri tanács döntését. Az uniós bíróság ítéletében aláhúzta: a három érintett tagállam, azzal a céllal, hogy kivonja magát az áthelyezési mechanizmus végrehajtása alól, nem hivatkozhat sem a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos feladataira, sem az elosztási mechanizmus működésképtelenségére.

Az uniós tagállamok azért vezették be a migránsok ideiglenes kötelező elosztási programját, hogy enyhítsenek a kialakult helyzeten Görögországban és Olaszországban, ahol akkor papíron az ott belépő menedékkérők százezreinek kérelme torlódott fel a migrációs hullám tetőzése idején. Csehország, Lengyelország és Magyarország azonban elutasította, hogy csatlakozzon a rendszerhez, azzal érvelve, hogy a belbiztonsági ügyekre vonatkozó döntés kizárólag saját hatáskörükbe tartozik.

„Bár a történelem bennünket igazolt, mégis Magyarországot citálták bíróság elé. Különösen felháborító ez annak tükrében, hogy a 2015-ös kvótahatározatokat szinte egyetlen másik tagállam sem teljesítette maradéktalanul”

– reagált Varga Judit a luxembourgi bíróság ítéletére.

Az igazságügyi miniszter közleményében azt írta: az Európai Bizottság 2017-ben csak Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen indított eljárást, amiért nem voltak hajlandóak teljesíteni az Európába özönlő migránsok áthelyezésére vonatkozó határozatot. Pedig ekkor már egyértelműen látható volt, hogy a 2015-ös „kvótahatározatokat” szinte egyetlen tagállam sem hajtotta végre teljes mértékben.

Hangsúlyozta: a bizottság nyilvánvalóan diszkriminatív módon járt el, amikor kizárólag ezt a három tagállamot vonta eljárás alá. Ráadásul a fellépése okafogyottá is vált, hiszen a „kvótahatározatok” csak 2017 őszéig voltak hatályban. „Az ítéletnek nincs további következménye. Mivel a kvótahatározatok már régen hatályukat veszítették, nincs kötelezettségünk arra, hogy menedékkérőket vegyünk át” – jelentette ki a miniszter, megjegyezve, hogy az eljárás csak ártott az Európai Unió menekültügyi rendszerének, hiszen a migrációs krízist továbbra sem a menedékkérők kötelező átvétele oldja meg.

– Magyarország továbbra sem kér a migránskvótából – közölte Varga Judit.

Andrej Babiš cseh kormányfő szintén úgy reagált: nincs jelentősége annak, hogy kvótaügyben elveszítették a pert, az a fontos, hogy Csehország semmiféle migránsokat nem fog befogadni, főként, hogy a kvóták időközben megszűntek. Piotr Müller lengyel kormányszóvivő is azt hangoztatta, hogy az ítéletnek „nem lesz gyakorlati jelentősége, mert a relokációs döntések 2017 szeptemberében véglegesen hatályukat vesztették, teljesítésük már lehetetlen”.