Varga Judit: Az Európai Unió elárulta hazánkat

Történelmi árulásnak nevezte az igazságügyi miniszter, hogy Brüsszel megpróbálja aláásni a magyar kormány járványügyi intézkedéseinek legitimitását, ráadásul úgy, a hogy a magyar koronavírus-törvényt érintő európai parlamenti vitában még csak nem is akarják meghallgatni a magyar felet. Varga Judit letiltott, ám a Magyar Nemzet birtokába jutott beszédében kiemelte: a magyar kormány gyors és hatékony lépéseket tett járványügyben, amivel sikerült megakadályozni, hogy a járvány más tagállamokhoz hasonló tragikus méreteket öltsön.

Csókás Adrienn
2020. 05. 14. 10:19
VARGA Judit
Budapest, 2020. februr 28. Varga Judit igazsggyi miniszter a minisztrium pletnek egyik erklyn, Budapesten 2020. februr 27-n. MTI/Mohai Balzs Fotó: Mohai Balázs Forrás: MTI
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nevezheti-e magát európainak egy olyan intézmény, amelyik a járvány elleni küzdelem legnehezebb időszakában támadja meg az egyik tagállamot, kérdőjelezi meg intézkedéseit, és ássa alá döntései legitimitását?

Ez még ellenségek között sem szokványos eljárás, az európai családon belül pedig történelmi árulás

– hangsúlyozta Varga Judit igazságügyi miniszter a Magyar Nemzet birtokába kerül beszédében, amelyet Brüsszel döntése alapján nem mondhat el az Európai Parlamentben (EP) a Magyarországgal kapcsolatban zajló plenáris vitán.

Következmény nélküli tetemre hívás zajlik Magyarország ellen

Nem lesz jogi következménye a magyar kormány koronavírus-járvány elleni védekezés során hozott intézkedéseiről szóló vitának, amelyet az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén tartanak csütörtökön – közölte Lánczi Tamás politológus. Azt mondta: a témát a liberális és baloldali pártok politikai okokból akarják tematizálni, az igazságszolgáltatás monitorozásáért felelősek viszont már megállapították, hogy rendben vannak a magyar rendelkezések. A vita emiatt csak „színjáték” – értékelt. A politológus szerint a vita ráadásul hátráltatja az európai kormányok koronavírus-járvány elleni védekezését és a gazdaság talpra állítását. (MTI)

Az igazságügyi miniszter szerint azzal, hogy a magyar koronavírus-törvényt érintő vitához nem szólhatunk hozzá, az Európai Unió már a tisztességes eljáráshoz való jogot sem biztosítja. – A legrosszabb történelmi időkben zajló koncepciós pereknél is ügyeltek legalább arra, hogy a vádlott jelen legyen a tárgyaláson – fogalmazott.

Varga Judit kiemelte: Magyarország kormánya gyors és hatékony lépéseket tett járványügyben. – Hála a magyarok áldozatvállalásának és fegyelmezettségének, mindeddig sikerült megakadályoznunk, hogy a járvány más tagállamokhoz hasonló tragikus méreteket öltsön. Magyarország kormánya annyi új munkahelyet fog teremteni, amennyit a vírus elpusztít. Polgáraink tudják, hogy egyetlen magyar sincs egyedül – húzta alá.

Utalt arra is, hogy Magyarországgal szemben hónapok óta példátlan, összehangolt politikai kampány és hisztériakeltés zajlik.

– Nagyítóval kell keresni a józan hangot, az objektív értékelést és az elfogulatlan véleményt.

Ilyen körülmények között politikai bátorság kell ahhoz, hogy valaki kimondja: Magyarország nem sértett uniós jogot a koronavírus-törvény elfogadásával. Ezúton is szeretném elismerésemet kifejezni Vĕra Jourová alelnök asszonynak, hogy ezt több alkalommal is megtette – fogalmazott Varga Judit.

Varga Judit emlékeztetett, hogy az Európai Unió történelmének legnagyobb válságával néz szembe. A koronavírus-járvány közvetlen veszélyt jelent polgáraink életére és egészségére. – Az európai gazdaságot ért sokkot kezelni kell, eszközöket és forrásokat kell biztosítani Európa talpra állításához. Már most meg kell terveznünk, hogyan tudjuk hosszú távon is megőrizni és erősíteni a versenyképességünket. A korábban bevett módszerek és megoldások látványosan kudarcot vallottak. Minden európai ország rendkívüli intézkedések bevezetésére kényszerült – idézte fel, kiemelve: ebben a helyzetben az uniós polgárok azt várják, hogy életük, egészségük, munkahelyük, jólétük, egyszóval jövőjük megmentéséért vívott küzdelemben a tagállamokat az Európai Unió minden rendelkezésére álló eszközzel támogassa. A miniszter szerint az Európai Parlament ennek az elvárásnak nem tudott megfelelni.

– Az Európai Parlament ma nem a megoldás, hanem a probléma része

– állapította meg.

Rámutatott arra is, hogy a rendkívüli intézkedéseknek ideiglenesnek, szükségesnek és arányosnak kell lenniük, továbbá biztosítani kell ezek rendszeres felülvizsgálatát. A Magyarországon bevezetett rendkívüli intézkedések szerinte ezen alapelveknek maradéktalanul megfelelnek.

Varga Judit emlékeztetett arra is, hogy az Alaptörvény értelmében a kormány veszélyhelyzeti jogalkotása tizenöt napig hatályban marad, kivéve, ha az országgyűlés felhatalmazása alapján ezt a hatályát meghosszabbítják. Az országgyűlés ezt a felhatalmazást a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény elfogadásával megadta – hangsúlyozta, hozzátéve: a felhatalmazás sem időben, sem tartalmában nem korlátlan. A parlament ezt a felhatalmazást bármikor, akár a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően is, visszavonhatja.

– A Magyar Országgyűlés, ellentétben az Európai Parlamenttel, köszöni szépen, jó formában van! Rendszeresen ülésezik, és ellenőrzési jogkörét akadály nélkül gyakorolja. Hatáskörei védelmében nem szorul kéretlen nemzetközi támogatásra

– szögezte le Varga Judit, aki szerint hazánkban az állami szervek alkotmányos és jogszerű működésének felügyelete biztosított.

Az igazságügyi miniszter beszédében kitért arra is, hogy a magyar kormány rendkívüli intézkedései nem korlátozzák a média tevékenységét és nem érintik a véleménynyilvánítás szabadságát. Az objektív, felelős tájékoztatás a járvány elleni hatékony védekezés előfeltétele – írta.

Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy bár a kormányzati tevékenység bírálatának lehetősége természetes egy demokratikus jogállamban,

a véleménynyilvánítás szabadságába semmiképp nem tartozik bele hazugságok tudatos híresztelése, különösen akkor, ha az veszélyezteti a járvány elleni hatékony védekezést.

– Magyarország kormánya továbbra is mindent elkövet azért, hogy megvédje polgárainak életét, egészségét és jólétét, és erejéhez mérten segítséget nyújtson másoknak is a védekezésben az Európai Unió határain belül és kívül – hangsúlyozta Varga Judit, megjegyezve:

bízik benne, hogy az Európai Parlament is meg fogja találni a módját annak, hogy a jelenlegi pótcselekvés helyett méltó szerepet vállaljon ebben a feladatban.

Az igazságügyi miniszter letiltott beszédével kapcsolatos Facebook-bejegyzésére nem sokkal később maga Orbán Viktor miniszterelnök is reagált saját Facebook-oldalán, ahova röviden csak annyit írt:

„Így harcol egy magyar amazon”.

Varga Judit el nem mondott – betiltott – beszéde

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Alelnök Asszony!

Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak!

Az Európai Unió történelmének legnagyobb válságával néz szembe. A koronavírus-járvány közvetlen veszélyt jelent polgáraink életére és egészségére. Az európai gazdaságot ért sokkot kezelni kell, eszközöket és forrásokat kell biztosítani Európa talpra állításához. Már most meg kell terveznünk, hogyan tudjuk hosszú távon is megőrizni és erősíteni a versenyképességünket. A korábban bevett módszerek és megoldások látványosan kudarcot vallottak. Minden európai ország rendkívüli intézkedések bevezetésére kényszerült.

Magyarország kormánya gyors és hatékony lépéseket tett. Hála a magyarok áldozatvállalásának és fegyelmezettségének, mindeddig sikerült megakadályoznunk, hogy a járvány más tagállamokhoz hasonló tragikus méreteket öltsön. Magyarország kormánya annyi új munkahelyet fog teremteni, amennyit a vírus elpusztít. Polgáraink tudják, hogy egyetlen magyar sincs egyedül.

Ebben a helyzetben az uniós polgárok, magyarok és nem magyarok egyaránt azt várják, hogy életük, egészségük, munkahelyük, jólétük, egyszóval jövőjük megmentéséért vívott küzdelemben a tagállamokat az Európai Unió minden rendelkezésére álló eszközzel támogassa. Az Európai Parlament ennek az elvárásnak nem tudott megfelelni. Az Európai Parlament ma nem a megoldás, hanem a probléma része.

Nehéz szívvel mondom ki ezeket a szavakat. Közel tíz évet töltöttem el ebben az intézményben. Ismerem folyosóit, ismerem eljárásait, személyesen ismerek sok képviselőt és munkatársat. De mindenekelőtt tisztában vagyok az Európai Parlament eredeti küldetésével: legyen a demokratikus vita helyszíne, ahol az európai értékeket és az európai nemzetek sokszínűségét és identitását tiszteletben tartva, közösen alakíthatjuk kontinensünk jövőjét.

Egy nagyszerű magyar politikai gondolkodó, Bibó István szavai szerint „demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni: nem félni a más véleményűektől…” Nevezheti-e magát demokratikusnak egy olyan intézmény, ahol nem magától értetődő, hogy meghallgatják a másik a felet is?

Az Európai Unió azzal a céllal jött létre, hogy elmélyítse az európai népek közötti szolidaritást. Nevezheti-e magát európainak egy olyan intézmény, amelyik a járvány elleni küzdelem legnehezebb időszakában támadja meg az egyik tagállamot, kérdőjelezi meg intézkedéseit, és ássa alá döntései legitimitását? Ez még ellenségek között sem szokványos eljárás, az európai családon belül pedig történelmi árulás.

Az Európai Unió alapértékei, így a jogállamiság is közös értékeink, amelyek számunkra magától értetődőek. Nevezheti-e magát a jogállamiság letéteményesének egy olyan intézmény, amelyik a jogállamiságot politikai eszközzé, a kirekesztés és megosztás eszközévé tette?

Közel két éve, a Sargentini-jelentésről szóló szavazás során nemcsak a saját eljárási szabályzatukat, hanem az uniós szerződéseket is megszegték itt, az Európai Parlamentben. Ma már pedig a tisztességes eljáráshoz való jogot sem biztosítják az Európai Unió egyik tagállamának. A legrosszabb történelmi időkben zajló koncepciós pereknél is ügyeltek legalább arra, hogy a vádlott jelen legyen a tárgyaláson.

Tisztelt Elnök Úr!

Tisztelt Képviselők!

A jelenlegi, példátlan helyzetben a tagállamoknak jogában áll rendkívüli intézkedéseket hozni állampolgáraik védelme és a válság felszámolása érdekében. A rendkívüli intézkedéseknek ideiglenesnek, szükségesnek és arányosnak kell lenniük, és biztosítani kell ezek rendszeres felülvizsgálatát. A Magyarországon bevezetett rendkívüli intézkedések az alapelveknek maradéktalanul megfelelnek.

Magyarország kormánya 2020. március 11-ével az egészség és az élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében veszélyhelyzetet hirdetett ki. A veszélyhelyzet Magyarország Alaptörvényében szabályozott rendkívüli jogrend. Az Alaptörvény értelmében a Kormány veszélyhelyzeti jogalkotása tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a kormány – az országgyűlés felhatalmazása alapján – annak hatályát meghosszabbítja. Az országgyűlés ezt a felhatalmazást a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény elfogadásával megadta.

A felhatalmazás sem időben, sem tartalmában nem korlátlan. A kormány rendkívüli jogkörét – a szükséges mértékben és az elérni kívánt céllal arányosan – a járvány és káros hatásainak megelőzése, kezelése, felszámolása céljából gyakorolhatja. Az országgyűlés a felhatalmazást bármikor, akár a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően is, visszavonhatja. A kormány rendkívüli intézkedései a veszélyhelyzet megszűnésével hatályukat vesztik.

Önök itt, az Európai Parlamentben néhány hete még azzal a hazug váddal illették Magyarország kormányát, hogy felfüggesztette az országgyűlés üléseit. Néhány nappal később pedig a – szabad szemmel is jól láthatóan – ülésező országgyűlés döntéseit kezdték el kritizálni!

A Magyar Országgyűlés, ellentétben az Európai Parlamenttel, köszöni szépen, jó formában van! Rendszeresen ülésezik, és ellenőrzési jogkörét akadály nélkül gyakorolja. Hatáskörei védelmében nem szorul kéretlen nemzetközi támogatásra. Erről az országgyűlés elnöke az Európai Parlament elnökét levélben tájékoztatta. Az Alkotmánybíróság és a bíróságok működnek, tevékenységüket a helyzetnek megfelelő eljárási szabályok könnyítik. Az állami szervek alkotmányos és jogszerű működésének felügyelete biztosított.

A Magyarországon bevezetett rendkívüli intézkedések európai összehasonlításban nem számítanak egyedinek – legfeljebb abból a szempontból, hogy egyedüliként adnak többletjogosítványokat az országgyűlésnek az alkotmányos keretekhez képest. Állításomat alapos nemzetközi összehasonlító elemzés igazolja, amelyet korábban már eljuttattunk az Európai Bizottsághoz, és amely a kormány honlapján magyar és angol nyelven elérhető. Ezúton is köszönöm a tagállamok észrevételeit és megjegyzéseit, amelyek lehetővé tették, hogy az összehasonlítás teljes és pontos képet adjon az európai gyakorlatról. Tisztelettel felszólítom az Európai Bizottságot, hogy a már oly sokszor megígért összehasonlító elemzésüket hozzák nyilvánosságra, hogy megoszthassuk egymással ismereteinket egy tisztességes, alkotmányos párbeszéd keretében!

Tisztelt Elnök Úr!

Tisztelt Képviselők!

A tagállamok által hozott rendkívüli intézkedések nem veszélyeztethetik az alapvető jogok érvényesülését. Magyarország ezért is döntött úgy, hogy – több más tagállamtól eltérően – nem függeszti fel az Emberi Jogok Európai Egyezménye egyetlen cikkének alkalmazását sem. Ez vonatkozik a véleménynyilvánítás szabadságát garantáló rendelkezésekre is.

A magyar kormány rendkívüli intézkedései nem korlátozzák a média tevékenységét és nem érintik a véleménynyilvánítás szabadságát. Az objektív, felelős tájékoztatás a járvány elleni hatékony védekezés előfeltétele. A kormányzati tevékenység vérmérséklettől függő értékelésének vagy bírálatának lehetősége pedig minden körülmények között természetes egy demokratikus jogállamban, így Magyarországon is.

Ugyanakkor az Európai Bizottsággal egyetértve Magyarország kormánya is fontosnak tartja a dezinformációval szembeni hatékony fellépést – különösen a járványhelyzethez hasonló, rendkívüli körülmények között. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy a véleménynyilvánítás szabadságába beletartozik hazugságok tudatos híresztelése, különösen akkor, ha az veszélyezteti a járvány elleni hatékony védekezést.

Tisztelt Elnök Úr!

Tisztelt Képviselők!

Magyarországgal szemben hónapok óta példátlan, összehangolt politikai kampány és hisztériakeltés zajlik. Nagyítóval kell keresni a józan hangot, az objektív értékelést és az elfogulatlan véleményt. Ilyen körülmények között politikai bátorság kell ahhoz, hogy valaki kimondja: Magyarország nem sértett uniós jogot a koronavírus-törvény elfogadásával. Ezúton is szeretném elismerésemet kifejezni Vĕra Jourová alelnök asszonynak, hogy ezt több alkalommal is megtette.

Magyarország kormánya továbbra is mindent elkövet azért, hogy megvédje polgárainak életét, egészségét és jólétét, és erejéhez mérten segítséget nyújtson másoknak is a védekezésben az Európai Unió határain belül és kívül.

Mindent, amit ma mondunk vagy teszünk, azt az utókor az alapján fogja megítélni, hogy akadályozta vagy segítette-e a járvány elleni védekezést és Európa talpra állítását.

Bízom benne, hogy az Európai Parlament is meg fogja találni a módját annak, hogy a jelenlegi pótcselekvés helyett méltó szerepet vállaljon ebben a feladatban.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.