A Momentum brüsszeli főnöke Gyurcsánynéval támadná Magyarországot

A szélsőséges múltú Dacian Cioloș volt román miniszterelnök, a Momentumot is magába foglaló szélsőbaloldali Renew Europe európai parlamenti frakció vezetője nyílt levélben fordult Ursula von der Leyen bizottsági elnökhöz és Michael Roth német Európa-ügyi miniszterhez, hogy közösen lépjenek fel Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Cioloș Magyarország kapcsán a sajtószabadságért „aggódik”, külön kiemelve a baloldali Indexet, míg Lengyelország esetében a külföldi tulajdonú média tervezett „repolonizációjával” van problémája. Azt is kifejtette, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárások egyik állam esetében sem vezettek eredményre. A magyarellenes román politikus fellépését nem lehet másként értelmezni, mint hogy Gyurcsánynéval közösen uniós szintű támadást készítenek elő Magyarországgal szemben. Vélhetően ezért egyeztetett a baloldali hírportál kirúgott főszerkesztője, Dull Szabolcs is Gyurcsánynéval – írja cikkében az Origó.

Dacian Ciolos Fotó: ROBERT GHEMENT Forrás: MTI/EPA/Robert Ghement

Cioloșt persze a tények nem érdeklik, csupán az, hogy Magyarországot támadhassa, ahogy azt teszi, amióta politikus, tehát közel harminc éve. A tények ilyen látványos elhallgatása arra enged következtetni, hogy a magyarellenes román politikus Gyurcsánynéval közösen akar támadást indítani Magyarországgal szemben, mégpedig Brüsszelben és Strasbourgban – írja cikkében az Origó.

Cioloș a magyarellenességre alapozta politikáját

Dacian Cioloș 1987-ben a hírhedt román kommunista titkosszolgálat, a Securitate belügyi egységénél teljesítette a sorkatonai szolgálatát. A feladata többek között az volt, hogy

őrizze a kommunistaellenes mozgalom legkiemelkedőbb alakjának, az akkor házi őrizetben lévő Doina Corneának a kolozsvári lakását. Corneát a Securitate egyébként több alkalommal megkínozta. Cioloș maga is elismerte, hogy a Securitate belügyi egységénél szolgált, de Corneával kapcsolatosan az mondta, hogy nem a lakását, hanem „csak” az utcáját őrizte, mert ezt parancsolták neki. Cioloș apja azonban a Securitatéba integrált milícia magas rangú tisztje volt, tehát elméletileg tudott volna felmentést szerezni fia számára, ha az kérte volna, hiszen a kommunista titkosszolgálat tisztjei egy kivételezett kasztot alkottak Romániában – írja cikkében az Origó.

Ahogy arról az Origó már többször beszámolt, a későbbi politikus kolozsvári egyetemi hallgatóként a szélsőséges, magyarellenes és antiszemita Román Tűzhely (Vatra Romaneasca) szervezet tagja volt. Az 1990 márciusában történt marosvásárhelyi magyarellenes pogromkísérlet (fekete március) kirobbantásában kulcsszerepet játszó ultranacionalista szervezet ifjúsági tagozatában – a Junimea Vatra Romaneascában – 1993-ban a kolozsvári szervezet elnökhelyettesi tisztségéig emelkedett a ranglétrán. Aztán vezetője lett a magyarellenességéről ismertté vált Gheorghe Funar kolozsvári polgármester pártja (PUNR, magyarul Román Nemzeti Egység Párt) ifjúsági szervezetének, illetve dolgozott az adott időszakban a helyi városházán is.

Mind a PUNR-ben, mind a Vatra Romaneascában számos volt Securitate-tiszt vállalt vezető szerepet, egyesek szerint a két szélsőséges csoportosulás a kommunista titkosszolgálat utódszervezeteinek tekinthető. A román politikus 2010 és 2014 között az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosi tisztségét töltötte be, majd 2015 novembere és 2017 januárja között Románia miniszterelnöke volt. Természetesen nem demokratikus választások útján került hatalomra, hanem egy belpolitikai válság közepette a parlament két háza őt szavazta meg kormányfőnek.

Cioloș 2016 decemberében pedig azért váltotta le Marossy Zoltánt (RMDSZ) a Temes megyei alprefektusi tisztségéből, mert Marossy egy temesvári hírportálnak adott interjúban az autonómia szükségességéről és a soknemzetiségű Románia nemzetállami önmeghatározása elhibázott voltáról beszélt. Az RMDSZ a román politikust okolja amiatt, hogy a csíksomlyói búcsú nem kerülhetett fel az UNESCO világörökségi listájára. Később, 2018 decemberében Cioloș elsőként támadta meg az RMDSZ-nek azt a tervezetét, amely törvénybe foglalta volna az 1918-as gyulafehérvári határozat kisebbségekre, így az erdélyi magyarokra is vonatkozó pozitív rendelkezéseit, és felszólította a szövetséget, hogy azonnal vonja vissza a jogszabályt – írja cikkében az Origó.