Sok évtizedes jogi problémát kezdtek feszegetni a lengyelek, amikor az alkotmánybíróságuk július közepén alkotmányellenesnek minősítette, hogy az Európai Unió Bírósága intézkedéseket rendelt el a lengyel bírák fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályozás kapcsán, s Varsó hitet tett a nemzeti jog elsőbbsége mellett az ügyben. Az újabb ütközet már a következő hetekre várható: az Európai Bizottság ugyanis augusztus 16-ig adott időt Lengyelországnak arra, hogy teljesítsék az uniós bíróság ítéletét, különben pénzügyi szankciók sújtják őket. Nem ritka, hogy az uniós és nemzeti jog viszonya górcső alá kerül a tagállami fővárosokban.
– Az Európai Unió Bírósága már a hatvanas években elkezdett vizsgálódni, és kialakította az álláspontját arról, hogy a közösségi jognak elsőbbsége van azokon a területeken, ahol a tagállamok kompetenciákkal ruházták fel a közösséget. A német alkotmánybíróság szintén már a hetvenes évektől foglalkozik az európai jogi kérdésekkel. Említhetném a maastrichti szerződést, a 2008-as szuverén adósságválságot vagy a lisszaboni szerződést, ezekkel kapcsolatban is előkerült a dilemma, főként azokon a területeken, ahol az unió időközben hatásköröket szerzett – sorolta a példákat Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, arra is emlékeztetve: Karlsruhében utoljára tavaly, egy 2015-ös uniós kötvényvásárlási program kapcsán kérdőjelezték meg az EU-jog elsődlegességét. – Összességében tehát érdemes időben távolról vizsgálódni, hiszen nem egy újkeletű problémával állunk szemben – húzta alá a szakértő, aki annak a véleményének is hangot adott, hogy a vita kifejezetten a bíróságok vonatkozásában zajlik, a jelenlegi lengyel esetben is a tagállami és az uniós jog viszonya a kérdés.
Az európai lapok rendre példálóznak manapság a polexittel, azaz a lengyelek brit mintára történő, lehetséges uniós kilépésével. Akadt olyan brüsszeli lap is, amely a jogi természetű vita margóján arra emlékeztetett, hogy a britek is a lopakodó hatáskörmegosztást írták az unió számlájára a 2016-os, az Egyesült Királyság EU-tagságáról szóló népszavazás előtt. A szigetország 2012 nyarán két és fél éven át tartó vizsgálatba kezdett, majd egy négyezer oldalas anyagot tett közzé az uniós hatáskörök megosztásáról. Hasonló, úgynevezett szubszidiaritás-felülvizsgálatot egyetlen másik EU-országban, Hollandiában láttunk még 2013-ban. Gálik Zoltán az erről szóló felvetésünkre elmondta: szerinte a lengyel jogvitától merőben eltér a britek esete.