A brexittárgyalások során és végül az Európai Unióból való kilépést szabályozó megállapodásban is fontos szerepet kaptak az Egyesült Királyságban élő uniós állampolgárok jogai. A kilépés után ugyanis megszűnt az addig érvényes szabad letelepedés és munkavállalás. Külföldiek – beleértve most már az unió polgárait is – csak bizonyos munkakörökben és előzetes munkavállalási engedéllyel vállalhatnak munkát.
Ez a szigorú szabályozás azonban csak azokra az uniós állampolgárokra vonatkozik, akik a brexit után költöznének az Egyesült Királyságba.
Azok, akik már korábban is itt voltak, néhány kivételtől eltekintve maradhattak: a több mint öt éve itt élők egyből kérvényezhették a végleges letelepedési engedélyt, azok pedig, akik akár csak napokkal a brexit előtt érkeztek, ideiglenes státuszt kérhettek, ami öt évig érvényes. A hivatalos adatok szerint 2,3 millió ilyen ideiglenes engedéllyel rendelkező uniós polgár él a szigetországban.
Többek között az ő jogaikat is az a független ellenőrző hatóság (Independent Monitoring Agency, IMA) hivatott megvédeni, amelyet a kilépési egyezmény részeként hoztak létre, és amely most bejelentette: jogi felülvizsgálatot kér a belügyminiszteri rendelettel kapcsolatban. A szervezetnek nem az ellen van kifogása, hogy a további tartózkodáshoz újabb kérelemre van szükség, hanem azt nehezményezi, hogy a rendelet értelmében a kérelem elmulasztása esetén az uniós állampolgár minden addig szerzett jogát automatikusan elveszíti, és akár ki is toloncolható az országból.
Az IMA szerint a kilépési megállapodás nem tesz lehetővé ilyen jogfosztást, és ezért fordult első körben a brit bírósághoz.
De ha a felek minden szinten élnek a fellebbezési jogukkal, akkor ebben az ügyben – a kilépési szerződés alapján – az Európai Bíróság mondhatja ki a végső ítéletet.
Vagyis éppen az a testület, amelynek a szigetországra kiterjedő joghatóságát a brexit révén fel akarták függeszteni. Az Európai Bíróság illetékessége azonban más területen is megmaradt: az észak-írországi protokoll alapján például továbbra is ez a testület mondhatja ki a végső szót az északír tartományban az uniós törvények által érintett ügyekben. A protokoll jelenleg is folyó újratárgyalása során a brit kormány megpróbálta szűkíteni a bíróság jogkörét, de a múlt héten bejelentették: elállnak ettől a követelésüktől, mert ez hátráltatja a tárgyalásokat, amelyek elsődleges célja az, hogy egyszerűsödhessen a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalom ellenőrzése.
Borítókép: Egy férfi az unió zászlóit lengeti, miközben elhalad a brexittámogatók mellett, akik London központjában, a parlament téren gyülekeztek 2020. január 31-én, azon a napon, amikor az Egyesült Királyság hivatalosan is kilépett az Európai Unióból (Fotó: Daniel Leal-Olivas/AFP)
