Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök elvben megállapodott egy Ukrajnáról szóló csúcstalálkozó megtartásában – közölte hétfőn a francia államfő. Emmanuel Macron hivatala közleményében tudatta, hogy mindkét vezetőnek felvetette egy csúcstalálkozó megtartását „Európa biztonságáról és stratégiai stabilitásáról”. A Fehér Ház azt közölte,
Biden »elvben« elfogadta a találkozót, de csak arra az esetre, »ha nem lesz invázió« orosz részről Ukrajna ellen.
„Mindig készen állunk a diplomáciára” – mondta Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára. „Készen állunk arra is, hogy gyors és súlyos következményekkel járó intézkedéseket szabjunk ki Oroszországra, ha a háborút választja” a diplomácia helyett – tette hozzá. A Kremlből és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalából kommentárt kérő üzenetekre egyelőre hétfőn kora reggelig nem válaszoltak – írta a Reuters hírügynökség. A tervezett csúcstalálkozót Macron, Biden, Putyin, Zelenszkij és Boris Johnson brit miniszterelnök közötti telefonbeszélgetések sorozatát követően jelentették be, de számos részlete még nem világos.
Macron hivatala és a Fehér Ház közölte, hogy a csúcstalálkozó tartalmát Antony Blinken amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter február 24-re tervezett találkozóján dolgozzák majd ki.
Az olajárak csökkentek, az ázsiai részvénypiacok mérsékelték veszteségeiket, a Wall Street határidős ügyletei pedig emelkedtek, ahogy felcsillant a remény a diplomáciai megoldásra – állapította meg a Reuters.
Michael McFaul, az Egyesült Államok volt oroszországi nagykövete Twitter-oldalán szkeptikusan nyilatkozott arról, hogy a csúcstalálkozó létrejön-e. Hozzátette ugyanakkor, ha Biden és Putyin mégis találkozna, meg kellene hívniuk Zelenszkijt is. Az orosz erők tavaly év vége óta gyülekeznek Ukrajna határai mentén, ami a nyugati országok szerint egy bármikor elindítható invázió előjátéka. Erre hivatkozva az Egyesült Államok és vezetésével a NATO is megerősítette, illetve megerősíti kelet-európai erőit.
Oroszország tagadja, hogy bármilyen inváziós szándéka lenne, de a feszültség tovább nőtt azt követően, hogy a minszki védelmi minisztérium bejelentette:
Oroszország meghosszabbítja az eredetileg vasárnap véget érő fehéroroszországi hadgyakorlatokat.
A műholdas felvételeket készítő, amerikai székhelyű Maxar vállalat több új orosz katonai egység telepítéséről számolt be erdőkben, gazdaságokban és ipari területeken, amelyek mindössze mintegy 15 kilométerre vannak az ukrán határtól. Blinken vasárnap azt mondta, hogy az Ukrajnával északon határos Fehéroroszországban tartott gyakorlatok meghosszabbítása okán még jobban aggódik egy esetleges orosz támadás miatt.
Csütörtök óta felerősödtek a szórványos lövöldözések Kelet-Ukrajnában is, az ukrán kormányerőket és az oroszbarát szakadárokat elválasztó vonalon. Az összecsapások hétfőn is folytatódtak, a szakadárok által ellenőrzött Donyeck város központjában robbanás hallatszott. A szeparatisták hétfőn közölték, hogy két civil meghalt a kijevi kormányerők ágyúzásában – jelentette az orosz RIA hírügynökség. A nyugati országok szankciókat készítenek elő, amelyek szerintük széles körűek lennének az orosz vállalatok és magánszemélyek ellen egy esetleges invázió esetén.
Boris Johnson brit miniszterelnök a BBC-nek azt mondta, hogy az ilyen intézkedések közé tartozhat az orosz vállalkozások dollárhoz és fonthoz való hozzáférésének korlátozása.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ARD német műsorszolgáltatónak nyilatkozva kijelentette, hogy Oroszországot „elvileg kizárnák a nemzetközi pénzügyi piacokról”, és elvágnák a főbb európai exportcikkektől.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint itt az ideje, hogy a Nyugat legalább részben végrehajtsa az általa előkészített szankciókat. A Biden-kormányzat ezt elutasította, mondván, hogy elrettentő hatásuk elveszne, ha túl hamar alkalmaznák őket.
Borítókép:MTI/EPA/Szputnyik/Mihail Mecel
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Elfogatóparancsot adtak ki Benjámin Netanjahu ellen, Szijjártó Péter azonnal reagált
Pressman képmutatása nem ismer határokat
"Döntöttem" - Életreszóló döntést hozott Epres Panni, rengetegen támogatják benne
Feladta az egyik uniós tagállam: tárt karokkal várnak több százezer migránst
Farkasóra: ezért ébredünk fel hajnali három és négy óra között
Akcióban a TEK Budapesten: mesterlövészek a háztetőkön a nyolcadik kerületben – megszólalt a rendőrség
K...rva nagy következmények
Megszólalt a válogatott focista, akit elfelejtett Marco Rossi
Az UEFA döntött, s ezzel alaposan kibabrált a magyar válogatottal
Két magyar gólszerző, mégis nyert a Veszprém a Bajnokok Ligája-meccsen
Magyar Péter kínos magyarázkodásba kezdett, de nem volt benne sok köszönet
A pöcegödör legalján
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Az orosz elnök világossá tette: az eszkalációra Oroszország tükörválaszt fog adni.
Háborús eszkalációként tekint Lengyelország arra, hogy Oroszország ballisztikus rakétát vetett be Ukrajna ellen.
A keresőcsapatok újabb elhunytat találtak, az önkéntesek és a katonák pedig még mindig takarítják az október végi áradások romjait.
Ezt nem hiszi el, ha nem látja a saját szemével.
Továbbra is bizonytalan, hogy az Iványi Gábor által fenntartott intézmények képesek lesznek-e hajléktalanokat fogadni a télen.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Orosz–ukrán háború 
